„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést! Örülök, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívásomat Budapestre és Gödöllőre június 23-ra. Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!” – írta Magyar Péter a múlt csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs alatt, ahol találkozott a visegrádi négyek kormányfőivel is.Magyar kedden a parlamentben arról beszélt, hogy Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Andrej Babiš cseh miniszterelnökökkel a Grassalkovich-kastélyban folytatott találkozójuk során konkrét együttműködési tervet fognak bemutatni a V4-es partnereiknek. Szerinte Európa szíve manapság Közép-Európában dobog, és ezt egyre többen látják.Szerinte a V4-es együttműködés azért szakadt meg, mert az Orbán-kormány közel került az oroszokhoz, és ezt a lengyel kormány „nem nyeli le”, mert ők nem felejtik, hogy honnan jöttek, ők nem felejtenek. Azt is megemlítette, hogy a fideszes frakcióban ül Szijjártó Péter, aki kitüntetést kapott Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől.Azt is számon kérte az előző kormányon, hogy miért adtak menedékjogot a bűnszervezet alapításával és irányításával gyanúsított korábbi lengyel igazságügyi miniszternek, Zbigniew Ziobrónak, valamint helyettesének, Marcin Romanowskinak. Szerinte a lengyeleknek vérzett a szívük, hogy nemet kellett mondaniuk a magyaroknak, mert ez egy nagyon speciális viszony, és most mindenki örül, hogy újra visszatér ez a kapcsolat oda, ahol volt.A gödöllői találkozó arról is szól, hogy a térségben össze lehet-e hangolni a fejlesztéspolitikát, ami majd vonzza a régióba a nagy értékű beruházásokat. Az a kérdés, hogy sikerül-e megerősíteni a versenyképességünket. Magyar ezekkel tervezett a gödöllői V4-es találkozón:dolgozni a régió energiafüggőségének megoldásán;észak-déli közlekedési folyosó fejlesztésén;egyetemi kutatási innovációs együttműködés erősítésén;visszaépíteni a politikai bizalmat.Magyar szerint ha jól végzik a dolgukat, úgy fognak emlékezni erre az időszakra, amikor a térség országai felismerték erejüket, és közösen alakították Európa jövőjét. A csoport soros elnökségét 2026. július 1-ig Magyarország tölti be, ennek keretében kezdeményezte a gödöllői találkozót.A Brüsszelben már megtartott találkozó után a másik három kormányfő is jelezte, hogy pozitív várakozásokkal érkezik majd Gödöllőre. „A brüsszeli csúcstalálkozó alkalmával megtartottuk a V4-országok első koordinációs ülését. Egyetértettünk abban, hogy újra kell éleszteni a regionális együttműködést, és közösen elő kell mozdítani olyan prioritásokat, mint az európai versenyképesség és a magas energiaárak kezelése” – jelezte Robert Fico szlovák miniszterelnök a Facebook-oldalán megosztott videón. „Tegyük újra naggyá a V4-eket!” – parafrazeálta Tusk Donald Trump amerikai elnök jelmondatát. „V4 újra együtt” – ezt pedig Andrej Babiš cseh kormányfő írta ki a Facebookjára.A V4 mélypontra jutott Orbán kormányzásának végéreUgyan az előző, Fidesz–KDNP-s kormány többször is prioritásának nevezte a V4-es együttműködés elmélyítését és kiterjesztését, az utóbbi években mélypontra jutott a folyamat. 2025 végén tartottak államfői találkozót Esztergomban, de évek óta nem volt formális V4-es kormányfői találkozó. Ennél jobban talán semmi sem jelzi, mennyire kiüresedett a szövetség.A 2024. február végi prágai kormányfői csúcs is feszült légkörben zajlott. Ebben az időszakban Orbánnal Fico pendült egy politikai húron, míg Tusknak ott volt szövetségesként Babiš elődje, a centrista koalíció élén állt Petr Fiala. Orbán a valaha volt legnehezebb V4-csúcsának nevezte a prágait, ami egy önreflexiós megbeszélés volt szerinte. Miután a világ változik, fel kell tenni a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán a V4-re, mondta. Akkor azt mondta még, négy szektorban együtt tudnak működni: ezek az illegális migráció, az ukrajnai gazdaság közelebb engedése, a brüsszeli adóharmonizáció elleni fellépés és a nukleáris energia.A találkozó veszekedősre sikeredett, legalábbis a VSquare annak idején azt írta, a magyar kormány által késleltetett svéd NATO-csatlakozásról és az EU Ukrajnának szánt támogatásáról is komoly vita alakult ki. A megbeszélésre rálátó források szerint a vita olyan heves volt, hogy Petr Fiala és Donald Tusk kiabált Orbán Viktorral, miközben Robert Fico csendben ült. Havasi Bertalan, Orbán Viktor akkori és mostani sajtófőnöke akkor azt reagálta: „álhír” a veszekedésről szóló értesülés. Az biztos, hogy se közös döntések, se közös nyilatkozat nem születtek az ülés végén.Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi négyek kormányfőinek prágai csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón 2024. február 27-én Prágában – Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTIA V4-es államfők tavaly december elején találkoztak Esztergomban, Sulyok Tamás mellett a lengyel Karol Nawrocki, a szlovák Peter Pellegrini és a cseh Petr Pavel volt jelen. A Jog és Igazságosság (PiS) korábbi kormánypárt támogatásával nyert Nawrocki akkor azt mondta, ugyan csökkent a V4-es találkozók gyakorisága, de „újra megmutatjuk, milyen fontos számunkra a visegrádi formátum”, és mennyi ügyben egyetért a négy nemzet. A folyamatosan változó világban „egyedül sérülékenyebbek, együtt, összefogásban azonban erősebbek vagyunk” – mondta Sulyok, beszélve még a versenyképesség, energiabiztonság, árstabilitás, ellátásbiztonság témájáról is.A legérdekesebb Petr Pavel volt, a cseh államfő szerint a V4-ek miatt gyakran hallani „érzelmektől fűtött véleményeket”. Egyesek szerint ugyanolyan fontosnak kéne a V4-nek lennie, mint az EU-nak vagy a NATO-nak, a másik álláspont szerint már nincs relevanciája a csoportnak.Szerinte egyik szélsőség sem jó. A négy országot több köti össze, mint ami elválasztja, energetikailag, közlekedésileg, sok más szempontból is össze vannak kapcsolva az országok, mondta. Ennek ellentmondott, hogy Orbán sokadik moszkvai találkozója miatt Nawrocki lemondta a magyar kormánnyal való találkozókat, és végül csak az esztergomi államfői csúcsra ment el. Pár héttel korábban egyébként a visegrádi négyek betervezett pozsonyi házelnöki találkozója is váratlanul elmaradt.A végére megromlott együttműködés ellenére a Fidesz vezette kormány mindvégig hangzatosan kiállt a V4-ek mellett. Orbán a tavalyi kötcsei pikniken arról beszélt, ha győznek a 2026-os választáson, felizmosítják a V4-eket. „Fico tartja magát, Babiš a kapuk előtt, januártól újraindulhat a V4” – írta akkor Orbán – azóta Babiš meg is nyerte a csehországi választást. Szijjártó Péter éves külügyminiszteri meghallgatásán még azt mondta decemberben, „a V4-ből hárommal az együttműködés új dimenzióba kerül” – az egy kivétel a Tusk vezette Lengyelország. Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter a magyar választás napján jóval borúlátóbban ezt nyilatkozta a V4-ről: „A jelenlegi helyzetben nem hiszem, hogy sok politikai jövője van.”Magyar Péter V4-víziójaA V4-ek kérdése többször előkerült Magyar Péter és a Tisza választási kampányában is, amikor épp külpolitikára terelődött a szó. Magyar már 2024 októberében is arról beszélt egy szlovéniai látogatásán, hogy újraélesztené, sőt kibővítené a V4-es szövetséget. A kibővítés később többször is szóba jött, Magyar a választások másnapján tartott sajtótájékoztatón is arról beszélt, idővel Ausztria, majd Szlovénia és Horvátország is beléphetne a visegrádi klubba. A Tisza Párt választási programjában is szerepelt a „regionális együttműködés új alapokon, a magyar–lengyel barátság helyreállítása, V4-újjáélesztés”.A bővítés ugyanakkor nem tudni mennyire reális, ha tekintetbe vesszük, hogy a térségben több országcsoport működik párhuzamosan (a Három Tenger Kezdeményezés, a Bukaresti Kilencek, a Slavkovi Háromszög és a Central 5). Andrzej Sadecki, a Keleti Tanulmányok Központjának munkatársa azt mondta a lengyel konzervatív Wszystko Co Najważniejsze szerint, hogy kevés az esélye a V4-es bővítésnek. Szerinte nehéz lenne ehhez konszenzust találni a bővítésről a csoportot alkotó országok között. Babiš május végén viszont azt mondta a Seznamnak arról, jó ötlet-e a visegrádi formátum bővítése: „Határozottan támogatom.”Magyar május 20-án varsói látogatásán is arról beszélt, szeretné kibővíteni a visegrádi csoportot, valamint szerét ejteni egy budapesti találkozónak. Ekkor azt ígérte, Magyarország mindenben partner lesz Lengyelországgal, valamint Szlovákiával és Csehországgal is, hogy a V4-ek visszanyerjék régi erejüket és befolyásukat az Európai Unióban. „Európa szíve ma Közép-Európában dobog” – mondta ki már akkor a jelmondatot. Magyar aztán május 29-én, az Ursula von der Leyennel tartott közös brüsszeli sajtótájékoztatón bejelentette a június 23-i találkozót.Két jóbarátMint a várható külpolitikai stratégiát taglaló cikkünkben is írtuk, nem véletlen vezetett Magyar első hivatalos külföldi útja Lengyelországba, a V4 vezető hatalmába. Az Orbán-kormány alatt már a Fidesz-szövetséges PiS-szel is kihűlt a viszony az orosz–ukrán háború magyar megközelítése miatt, a Tusk-kormánnyal viszont már-már ellenséges viszony alakult ki. Magyar viszont kifejezetten jó viszonyban van Tuskkal, sokatmondó volt, hogy szabályos csillagtúrával – Krakkót, Varsót és Gdańskot is érintve – járta be Lengyelországot.A két ország viszonyát két szökevény politikus viszonya is terhelte. Marcin Romanowski volt igazságügyiminiszter-helyettesről és Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter ellen korábban büntetőperek indultak Lengyelországban különböző korrupciós vádakkal, aztán az Orbán-kormánytól politikai menedékjogot kaptak Magyarországon.Magyar Péter jelezte, hogy az ország nem lesz keresett bűnözők lerakóhelye, azóta pedig úgy tudni, hogy már nem tartózkodnak Magyarországon. Az biztos, hogy Ziobro feleségével együtt egy harmadik országon keresztül az Egyesült Államokba ment.Tusk nyitottnak tűnik a viták hátrahagyására, Brüsszelben a múlt hét végén így fogalmazott:„Magyar Péter számára, de számomra is, ez egy különleges pillanat, mert nagyon szeretném feloldani a blokkokat ebben a csoportban, mert vannak közös ügyeink, amiket meg kell oldanunk Európában.”Csehországgal alapvetően pragmatikus volt a viszony az utóbbi években, és noha Babiš választási győzelmével az Orbánnal egy európai pártcsaládba tartozó vezető került hatalomra, a két ország kapcsolata nem lett fagyos a Tisza győzelmével sem.Panyi Szabolcs, a VSquare tényfeltáró újságírója Facebook-oldalán június 16-án arról írt, tudomása szerint a cseh kormány már a választások előtt kereste Magyarékkal a kapcsolatot – Orbán Viktor vereségére számítva. Ebben Bartha Tünde, Babiš legközelebbi bizalmasa és a cseh kormányhivatal vezetője, illetve Orbán Anita új magyar külügyminiszter jártak az élen. „Örülök annak, hogy Orbán Anitával ilyen összhangban, pragmatikusan és intenzíven tudunk együtt dolgozni, és közösen támogatni a két ország kapcsolatainak további erősítését” – mondta Bartha Panyinak. A keddi V4-találkozó előtt Magyar külön is tárgyal Babišsal.Szlovákia és a Beneš-dekrétumok ügye„Nem érzem azt, hogy sokan reálisnak látnák azt, hogy a V4 a régi formájában folytathatná” – értékelt Szalay Zoltán, a Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztője a Telexnek. Felidézte, milyen meglepett fogadtatása volt annak, amikor a pár héttel ezelőtti, még az új kormányfő nélküli EU-csúcson elkészült a „muskétás” fotó Ficóval, Tuskkal és Babišsal, akik mosolyogva várták Magyart. „Robert Fico is szívélyesebbnek tűnt ezen a fotón” Szalay szerint. Nagyok a várakozások Szlovákiában, de főleg az iránt, hogy mi sülhet ki Fico és Magyar kapcsolatából, hiszen „egymás közötti éles üzengetéssel indítottak”. Ez az érdeklődés és a közbeszéd azonban nem a V4 jövőjéről szól.Alakulóban van egy magyar–lengyel közeledés, „amiből a szlovákok eléggé kilógnak”, mivel Fico nagyon más politikát képvisel. A szlovák kormányfő a retorika szintjén nagyon támogatja, hogy a V4 megújuljon, a brüsszeli találkozó előtt is jelezte, hasznosak az egyeztetések. Az is látszik a viselkedésén, hogy a reálpolitika felé mozdult el, hiszen Brüsszelben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, és a megbeszélés igen barátságos hangvételű volt. Fico hangsúlyozta az együttműködést, szó se volt a szankciókról vagy a támogatás blokkolásáról. „Ezt úgy értékelik, hogy Orbán támogatásának végével Fico nem akarja a rosszfiú szerepét játszani” – magyarázta Szalay.Magyar Pétert változatlanul nem tudja se kiköpni, se lenyelni a szlovák közélet. A magyar választások óta jelen van egy olyan vita Szalay szerint, hogy mit másoljon le a szlovák ellenzék a Tiszáról. A Napunk pénteken közölt egy interjút például Branislav Gröhlinggel, az SaS párt elnökével, aki Magyartól inspirálódva szintén országjárásba kezd. A kormánykoalíció részéről óvatosak, sokan fanyalognak a magyarországi történéseken. Magyar Péter június 4-i kijelentése – miszerint Magyarország önmagával szomszédos – nagy visszhangot váltott ki Szlovákiában, egyesítette a két oldalt, az ellenzék is elítélte a mondatot. „Most sokan attól tartanak, hogy folytatódni fog az Orbán-féle nacionalizmus” – mondta Szalay.A szerkesztő szerint azt nem tudni, Fico és Magyar miről beszélgettek Brüsszelben, ahol volt egy rövid kétoldalú megbeszélésük is. Fico rövid kommentárjában örült a találkozónak, és annak is, hogy lesz V4-csúcs. Szalay szerintMagyar nem fogja feladni a vitatott Beneš-dekrétumok témáját, ami „a szlovákiai magyarok körében nagyon eleven, folyamatosan napirenden van”. A szlovák kormány tartja az álláspontot, hogy nem akarnak ezzel foglalkozni, elzárkóznak a megoldási javaslatoktól.„Magyar Péteren múlik, a téma mennyire árnyékolhatja be a V4-es találkozót, vagy a szlovák–magyar kapcsolatok jövőjét” – folytatta Szalay. Hozzátette, Csehország is érintett a Beneš-ügyben – ott főleg németeket érintettek a dekrétumok –, de Babišék valószínűleg nem akarnak majd belekeveredni a szlovák–magyar vitába. „A V4-es csúcson óhatatlanul elő kell jönnie a témának, és ez vezethet feszült pillanatokhoz” – mondta.Magyar a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján is arról beszélt, terhelt a viszony a szlovákokkal, és elfogadhatatlanok a magyarság elleni jogszabályok. Megállapodtak Ficóval, hogy nem eszkalálni kell a kérdést, hanem megoldás kell. Hozzátette, nincs dátum arra, mikor találkoznak négyszemközt Pozsonyban vagy Budapesten.Mind a négy fél egyetértett, hogy újrainduljon a V4-es együttműködés, legyen több egyeztetés köztük – mondta Magyar. „Ez egy látható szövetség, egy befolyásos szövetség volt az Európai Unióban” – folytatta, majd visszaemlékezett rá, hogy mennyit számított a franciákkal vagy németekkel szemben egy V4-es összefogás bizonyos uniós vitákban. Olyan fejlesztések is felvetődtek, mint a Varsó–Budapest-gyorsvasút építése.A találkozó programját akkor még nem tudta nyilvánosságra hozni. A főbb témák a kohézió, a hétéves EU-költségvetés, a migráció, az infrastruktúrafejlesztés, a kultúra, a versenyképesség, a klímakereskedelem (itt vélhetően a szén-dioxid-kvótákra utalt) és a „tárgyalási modus vivendi” megtalálása lesz – jósolta. „Önmagában az, hogy ez a csúcstalálkozó hosszú évek után megvalósulhat, nagyon nagy eredmény”, és reméli, hogy a V4 erősebb lesz, mint valaha.