Újjá lehet-e éleszteni a V4-et, az úgynevezett visegrádi országok összefogását? A nagy kérdés, hogy a magyar, szlovák, cseh és lengyel érdekek között lehet-e olyan közös pontot találni, amelynek alapján ezeknek az országoknak megéri (ismét) összefogni. A geopolitikai érdekek között nem nagyon lehet összhangot találni, ezért a V4 akkor lehet újra sikeres, ha a regionális gazdasági és infrastrukturális problémákra fókuszál.A visegrádi országok szervezetét még 1991-ben alapították, ám évtizedekig szinte tetszhalott volt. A NATO- és az uniós csatlakozás során a négy ország együttműködött és megosztotta egymással a tapasztalatait, de igazán jelentős összefogás nem alakult ki közöttük. 2010 után tudtak életet lehelni a szervezetbe, a visegrádi négyek összehangolták geopolitikai és gazdasági érdekeiket az EU-n belüli viták során. Különösen jelentős szerepet játszott a V4 a migrációs válság kialakulása utáni időszakban, Ursula von der Leyen bizottsági elnök első megválasztásának idején és az uniós költségvetési tárgyalásokon. Ezt elősegítette, hogy egy időben populista vezetés volt mind a négy államban, így egyfajta ideológiai klubbá is váltak. Viszont bármennyire is támaszkodott egymásra az EU-n belül a négy ország, az első szakadás éppen az egyébként kiváló kapcsolatot építő, azonos ideológiai platformon álló lengyel és magyar kormány között történt. Mégpedig Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt, amit a lengyelek nemzeti önállóságuk veszélyeztetéseként éltek és élnek meg. Elvárták volna a visegrádiak szolidaritását, ám míg a csehek és a szlovákok pragmatikusan viszonyultak e kérdéshez, Orbán Viktorral élesen szembekerültek. Márpedig az EU ötödik legnépesebb állama nélkül nincs sok értelme a V4-nek, a lengyelek adnak súlyt az összefogásnak.Ukrán menekültek a lengyel határ átlépése után Korczowában 2022. március 2-ánAFP / WOJTEK RADWANSKI