Miután az elhízottság a fejlett világ népbetegségévé vált, sokan – és nem is mindig megalapozatlanul – egyfajta bűnbaknak kiáltják ki a cukrot, a cukros ételeket. Hasítanak is a piacon a mesterséges édesítőszerek, azonban egyre több negatívum derül ki róluk. Legutóbb például az, hogy komoly hatással lehetnek a bél mikrobiomra, azaz az ott élő baktériumok sokféleségére.
Hogy elkerüljék a „túl sok cukor” problémáját, sokan nyúlnak a mesterséges édesítőszerekhez, az ezekkel készült üdítőkhöz, édességekhez, gondolván, így „egészségesebben” élnek. Az édesítőszerek egy része azonban nem úgy viselkedik a szervezetben, mint a cukor, és bizonyos fajtáik, sok egyéb hatás mellett, a bélben található mikroorganizmusokat is befolyásolhatják.Cambridge-i kutatók a bélrendszer és a mesterséges édesítőszerek kapcsolatát tették górcső alá. Laboratóriumi vizsgálatukban 39 kereskedelmi forgalomban kapható édesítőszert teszteltek 25 emberi bélbaktériumfajon. 975 édesítőszer-baktérium párosítás során 30 olyan esetet találtak, amikor az édesítőszer beleszólt a baktériumok növekedésébe. Az izoszteviol kiemelkedett közülük: három baktériumtörzset gátolt, miközben egy másikat elősegített. https://hvg.hu/tudomany/20250418_mesterseges-edesitoszerek-nagyobb-ehsegerzetAz igazi meglepetés viszont akkor érte a szakembereket, amikor az édesítőszereket más, az emberek által gyakran fogyasztott vegyületekkel keverték. Ekkor a kísérlet 3900 kombinációra bővült, és több mint százféle új kölcsönhatás jelent meg. Ezek közül 68 kombináció gyengítette egymás hatását, 34-nél viszont a vegyületek erősebb hatást váltottak ki együttesen, mint ahogyan azt a kutatók feltételezték. Egy olyan esetet is feljegyeztek, amikor egy édesítőszer-összetevő (az izoszteviol) és egy széles körben használt antidepresszáns (duloxetin) vált együtt zavaróvá. Megnehezítették bizonyos, normális esetben hasznos bélbaktériumok növekedését, amelyek glükózszabályozással és a bélgyulladás elleni védelemmel voltak kapcsolatban.Azt persze érdemes szem előtt tartani, hogy ez a kutatás laboratóriumi körülmények között zajlott, azaz nem humán kísérletről volt szó. A kutatóknak a továbbiakban vizsgálniuk kell, hogy embereknél, valós dózisokban is előfordulnak-e ugyanazok a kölcsönhatások, és hogy valóban befolyásolják-e az egészséget. Azzal a következtetéssel viszont nem érdemes vitatkozni, hogy bizonyos együttesen fogyasztott vegyületek olyan módon befolyásolhatják a bélbaktériumokat, amelyet nehéz lenne megjósolni, ha külön-külön vizsgálnák ezeket. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
