Magyarország komoly népegészségügyi kihívásokkal néz szembe: hazánkban több mint 5,5 millió ember él súlytöbblettel, a lakosság közel negyede pedig elhízott. Eközben a cukorbetegek száma meghaladja az 1 milliót, és becslések szerint hasonló nagyságrendű lehet a magas vércukorszinttel élő, prediabéteszes betegek száma. Legalább 3 millióan küzdenek magas vérnyomással vagy egyéb szív- és érrendszeri problémával. Ezek az adatok elsőre különálló betegségekre utalhatnak, a szakemberek szerint azonban ugyanannak az összetett anyagcsere-folyamatnak a különböző megjelenési formái lehetnek. Mi áll a háttérben?
Hazánk népegészségügyi mutatói az Európai Unió legrosszabbjai közé tartoznak és globális összehasonlításban is aggasztó képet mutatnak a magyar lakosság egészségéről. „Ezek az adatok valóban elkeserítőek, és érdemes mögéjük nézni, ha szeretnénk hosszú távon javítani a magyarok egészségi állapotán” – mondja Lengyel Csaba, belgyógyász-diabetológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. A számok mögött ugyanis nem egymástól független betegségek állnak: a 2-es típusú diabétesz, a hozzá sok esetben szorosan kapcsolódó szív- és érrendszeri elváltozások és egyéb társbetegségek nem különálló problémák, hanem ugyanannak az egészségügyi folyamatnak a következményei, közös gyökerük pedig a túlsúly és az elhízás.
