Bár az elhízás ma már láthatóan globális, civilizációs szintű egészségügyi probléma, egy friss kutatás szerint sokan továbbra is elsősorban egyéni felelősségként vagy személyes kudarcként tekintenek rá, ami erősítheti a témával kapcsolatos társadalmi megbélyegzést – ráadásul csupán az érintettek alig több mint harmada fordul orvoshoz segítségért.„Lakosságarányosan hazánkban halnak meg legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul” – hívta fel a figyelmet Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.VilágbajA World Obesity Atlas 2025 adatai szerint Európa a túlsúly és az elhízás szempontjából a világ egyik legérintettebb régiója. Ugyanakkor a legnagyobb krízis továbbra is az amerikai kontinensen figyelhető meg, ahol 2030-ra a felnőtt lakosság megdöbbentő aránya, mintegy 73 százaléka él majd 25 feletti BMI-értékkel, vagyis túlsúllyal. Ázsiában főként Kína és India küzd az elhízás problémájával, viszont Afrikában várható a leggyorsabb növekedés: egyes régiókban akár 250%-os emelkedést jósolnak 2050-re, elsősorban az városiasodás és a gyorsan zajló életmódbeli változások következtében. Az obezitás semmiképpen sem tekinthető csupán esztétikai vagy életmódbeli kihívásnak, sokkal inkább egy krónikus, progresszív betegségnek, amely számos egészségügyi kockázattal hozható összefüggésbe. Bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is.Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ráadásul az érintett betegek ellátása mindkét esetben több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Éppen ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása. A modern egészségpolitikai törekvések is egyre inkább az integrált, betegközpontú ellátási modellek irányába mutatnak, és erre hazánkban is mind nagyobb igény mutatkozik.Aggasztó továbbá, hogy a gyermekkori elhízás előfordulása is drámai ütemben növekszik, ami hosszú távon tovább emelheti a krónikus betegségek előfordulását Európában és Magyarországon egyaránt. Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését: az EU Safe Hearts Plan például kiemeli a rendszeres szűrések, valamint a BMI és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából. Merkely Béla bízik abban, hogy egy már elkészült, több mint húsz hazai szaktekintély által kidolgozott, konkrét cselekvési tervet is tartalmazó stratégia mielőbb érdemi előrelépést hozhat a hazai kardiovaszkuláris ellátás fejlesztésében.A szakértők szerint az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban.Kiemelten fontos, hogy az érintettek már a betegség korai szakaszában orvoshoz forduljanak, hiszen az elhízás kezelése a szakmai ajánlások szerint komplex megközelítést igényel. Az időben megkezdett, háziorvossal vagy – szükség esetén – szakorvossal egyeztetett ellátás kulcsszerepet játszik a hatékony kezelésben. A személyre szabott életmódváltás és viselkedésterápia mellett szükség esetén gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás is szóba kerülhet megfelelő orvosi tájékoztatás és utánkövetés mellett. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
200 különféle szövődménye lehet, a magyarok mégsem tesznek eleget az elhízás ellen
Magyarországon különösen súlyos a probléma: több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással. Ez nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kihívást is jelent, amely hosszú távon fenntarthatatlan terhet ró az ellátórendszerre. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az obezitás nem egyszerű életmódbeli „hiba”, hanem krónikus, folyamatosan romló betegség, amely több mint kétszázféle szövődménnyel hozható összefüggésbe.











