Magyarország évek óta az elsők között szerepel az elhízással kapcsolatos nemzetközi statisztikákban. A KSH 2019-es adatai szerint a teljes hazai lakosság 58 százaléka küzd súlyfelesleggel, közülük 22 százaléknál krónikus elhízás tapasztalható. Egy 2022-es kutatás szerint minden negyedik–ötödik magyar gyermek túlsúlyos vagy elhízott. A probléma olyan súlyú, hogy a Magyar Kardiológusok Társasága nemrég arra figyelmeztetett: Magyarország olyan ponthoz érkezett, ahol a túlsúly és az elhízás tömeges jelenléte már közvetlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek jövőbeni terhét. De nem csak hazánkban romlanak egyre az elhízástrendek: a WHO szerint 1975 óta világszerte megháromszorozódott az elhízás előfordulási gyakorisága, ezzel a megelőzhető halálozás egyik vezető oka lett a túlsúly.
Dr. Forgács Attila gasztropszichológusnak még 2004-ben jelent meg Az evés lélektana című könyve, de szakemberként már 41 éve kutatja – ahogy ő hívja – a „moho sapiens túlevésének okait, az étkezés rejtett, emberi mozgatórugóit. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy miért állunk mi, magyarok ilyen rosszul az elhízás terén, miért nem működnek a fogyókúrák, de szóba került a karrierjének kezdete is.
