Az oktatási miniszter szerint a mindennapos testnevelés bevezetése óta lett rosszabb a túlsúlyos gyerekek aránya az iskolákban, Dúró szerint egyetlen mélypont volt a Covid-járvány miatt. Megnéztük, mit mutatnak a politikusok által is idézett NETFIT adatok. Oktatási miniszteri jelölése óta hangoztatja Lannert Judit, hogy a 2012/2013-as tanévben felmenő rendszerben bevezetett kötelező mindennapos testnevelés nem javított a magyar diákok fizikai állapotán, sőt, összefüggésben állhat a túlsúlyos gyerekek számának növekedésével.Május 11-én tartott oktatási bizottsági meghallgatásán is megismételte ezt az állítását. A bizottságban ülő Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője kérdésére megerősítette, hogy a vezetésével megalakuló Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal a mindennapos testnevelés rendszerének átalakítására készülnek.Lannert itt azt is elmondta, hogy szerinte a mindennapos testnevelés és a gyermekelhízás közti összefüggés abban rejlik, hogy a rendszer bevezetése után „egy csomó gyerek nem tudott különórára menni, holott korábban járt.”Dúró az Országgyűlés keddi ülésén ismét érintette a témát. Kérdést intézett Lannert Judithoz, amelyben a mindennapos testnevelés érintetlenül hagyása mellett érvelt. Interpellációjában a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) adataira hivatkozva kifejtette, hogy a túlsúlyos gyerekek számának emelkedése szerinte elsősorban „a Covid-időszak elhibázott lezárásainak következtében történt meg”, de „a 2022-es mélypont óta a tanulók állapota ismét fokozatosan javul”. Az általa vélt javulást Dúró Dóra a lányok testtömegindex-adataival is igyekezett érzékeltetni: „a lányok testtömegindexe az előző évhez képest Magyarországon nem nőtt” – magyarázta.„Én is megnéztem a NETFIT adatokat, és nem azok vannak, amit ön mondott” – reagált az oktatási miniszter az interpellációra, majd szintén a NETFIT adataira hivatkozva állította: amióta bevezették a kötelező testnevelést, azóta „folyamatosan csökkent az egészségzónában lévők aránya, illetve nőtt a túlsúly aránya”. A tendenciát aztán egy részadaton, a 14 éves fiúk testtömegindexén keresztül is bemutatta.Megnéztük a NETFIT által közölt hivatalos adatokat, hogy kiderítsük, kinek van igaza a vitás kérdésben. Azt találtuk: ha a mérések szerint az egészségzónán kívül eső, túlsúlyos és elhízott kategóriába tartozó gyerekek arányát együtt vizsgáljuk, akkor a NETFIT adatai szerint a 2025/2026-os tanévre valóban nőtt az elhízott vagy túlsúlyos gyermekek aránya a 2015/2016-os tanévhez képest, amikor az összes évfolyamon kötelező lett a mindennapos testnevelés. A növekedés 3 százalékpontos.Ugyanakkor az elmúlt 12 évben nem volt folyamatos az elhízott vagy túlsúlyos gyerekek arányának emelkedése: a pandémia évében (a 2021/2022-es tanévben) valóban nagy emelkedés volt látható, de rögtön utána csökkenés következett, hogy aztán a 2023/2024-es tanévtől ismét növekedő pályára álljon az elhízott/túlsúlyos arány.Túlsúlyos vagy elhízott gyermekek aránya a NETFIT szerintA testtömegindex kiszámítása az egyik legelterjedtebb módszer a túlsúlyos vagy elhízott állapot megállapítására. Ezt Magyarországon a 2013-ban indított NETFIT fittséget mérő rendszer keretében végzik el évente 5-12. évfolyamos diákokon. Erre a felmérésre hivatkozott a parlamenti ülésen Dúró Dóra és válaszában Lannert Judit is. A Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott rendszer különböző szempontok szerint egészségzónába, fejlesztési zónába vagy fokozott fejlesztési zónába sorolja a gyerekeket. Az egyik ilyen szempont a testösszetétel és tápláltság, ezen belül a testtömegindex. Testtömegindexük alapján az egészségzónába tartoznak a normál testtömegű és soványságú gyerekek, fejlesztési zónába a túlsúlyos gyerekek, és fokozott fejlesztési zónába az elhízott gyerekek. Cikkünkben az egészségzónán kívül eső két kategóriát, tehát a túlsúlyos és elhízott gyerekeket együtt vizsgáljuk.A NETFIT a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően gyűjti egységes módszerrel az adatokat az 5-12. évfolyamos diákoktól. Az eredményeket folyamatosan megosztják a weboldalukon. Az itt talált információk szerint a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben a diákok 25 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. Ezt követően egészen a 2020/2021-es tanévig két évente folyamatosan emelkedett ezeknek a diákoknak az aránya, de a 2021/2022-es tanév 32 százalékos csúcsa után csökkenni kezdett. A 2023/2024-es tanévben 26 százalékra mérséklődött a túlsúlyos vagy elhízottak aránya, majd ismét növekedésnek indult.