Lannert Judit bizottsági meghallgatásával több cikkben foglalkoztunk. Részletesen írtunk arról, hogy szerinte fontos, hogy az óvoda-iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsák, ezért a 45 perces kötelező iskola-előkészítés helyett alternatív megoldásokra lenne szükség. Beszámoltunk arról is, hogy Lannert a közoktatás és a KRÉTA-rendszer átvilágítását, valamint a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok felülvizsgálatát ígéri, továbbá arról is, hogy szerinte új felsőoktatási törvényre van szükség. A mindennapos testnevelés témáját a Mi Hazánk elnökhelyettese Dúró Dóra vetette fel a meghallgatáson. Arra emlékeztetett, hogy Lannert korábban megkérdőjelezte a mindennapos testnevelés jelenlegi formáját. Szerinte a 21. században a gyerekeknek sokkal többet kellene mozogniuk, és nem kevesebbet.Dúró arról is beszélt, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint 2020 és 2035 között megduplázódhat az elhízott gyerekek száma világszerte, miközben Magyarországon a vezető halálokok jelentős része összefügg a mozgásszegény életmóddal. Az Aktív Iskola program eredményeire hivatkozva azt mondta: „Minél jobb az iskola fittségi indexen, annál jobban teljesítenek a gyerekek a kognitív felmérésekben is.”A politikus végül azt kérte, hogy a mindennapos testnevelés feltétlenül maradjon meg, sőt az iskolai sportprogramokat is tovább kellene bővíteni.A mindennapos testnevelési forma visszavetette a testmozgástLannert a válaszában hangsúlyozta, hogy fontos a testmozgás, de szerinte nem jó az a megközelítés, amely több kötelező órával próbálja kezelni a problémát. Úgy fogalmazott, hogy „nem mindig a kutyaharapást szőrével” kell megoldani, mert a túlterhelt gyerekeknél a kötelező pluszórák akár ellenkező hatást is kiválthatnak.A miniszter szerint a mindennapos testnevelés jelenlegi formája azért is problémás, mert mióta bevezették a heti öt kötelező testnevelést, szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma.Ezen kívül a kötelező rendszer egyik nem várt következménye az lett, hogy sok gyerek kiszorult az iskola utáni sportolásból:Azáltal, hogy kötelezővé tették, egy csomó gyerek nem tudott különórákra menni, holott korábban járt.A meghallgatáson arról beszélt, hogy a jelenlegi modell „célellentétes” lett, mert nem alakított ki valódi mozgáskultúrát, viszont tovább növelte a diákok leterheltségét. ”Azt gondolom, hogy fontos a testnevelés, de nem ebben a formában. Ez a forma éppenséggel visszavetette a testmozgást.”Szerinte az oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a rendszer minden problémára újabb kötelező órákkal reagál.Ha valamit el akarunk érni, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy több tantárgy is kell, mert azzal a gyerekeket túlterheljük, és semmi idő nem marad arra, hogy megtanuljanak gondolkodni, tanulni.Lannert Judit azt is jelezte, hogy a jövőben nagyobb autonómiát adnának az iskoláknak a testnevelés megszervezésében. Elképzelése szerint nem feltétlenül a heti öt kötelező tornatermi óra lenne az egyetlen megoldás, hanem rugalmasabb, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított mozgásprogramokban gondolkodnak.„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákbanA mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be felmenő rendszerben Magyarországon. Az intézkedés célja eredetileg a gyermekek fizikai állapotának javítása és az egészségesebb életmód támogatása volt. Azóta azonban folyamatos viták övezik a rendszert. A pedagógusok és szülők egy része szerint túlterheli a diákokat, míg a Fidesz-kormány politikusai sokszor a rendszer fontos egészségvédelmi szerepér hangsúlyozták.„Nem lehet azonnal bevágni az egyest, ha valaki nem tud kötelet mászni” – a differenciálásban hisz az 50 éve tanító testneveléstanárKevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.