Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.
Magyarországon napi rendszerességgel 1,2 millió bölcsődés, óvodás és iskolás gyermek étkezik közétkeztetési rendszerben, ami az ország egyik legnagyobb és legérzékenyebb élelmezési hálózatává teszi a menzai ellátást. Tavaly februárban lépett életbe a táplálkozás-egészségügyi előírásokat szabályozó rendelet módosítása, amely alapjaiban formálja át azt, mit tehetnek a gyermekek tányérjára az intézmények szakácsai és élelmezésvezetői. A változtatások mögött komoly népegészségügyi indíttatás húzódik, hiszen a Világegészségügyi Szervezet módszertanán alapuló hazai felmérések szerint az elveszített egészséges életévek jelentős hányada egyenesen visszavezethető a helytelen táplálkozási szokásokra.A szabályozás egyik legfontosabb eleme az allergén alapanyagok, köztük a földimogyoró, a különféle diófélék és a szezámmag kitiltása a gyermekélelmezésből, ami tucatnyi élelmiszertípust érint a kenyerektől a müzliszeleteken át egészen az édességekig. A cél egyértelmű, hiszen a keresztszennyeződés kockázatának csökkentésével biztonságosabbá válik az étkezés azok számára is, akik valamilyen ételallergiával élnek. Emellett a sóbevitel fokozatos, több lépcsőben megvalósuló mérséklése is zajlik, a szakemberek célja pedig az, hogy 2028-ra a jelenlegi határértékek akár felére csökkenjenek az életkortól és a napi étkezések számától függően. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260808_gyerekek-zoldseg-gyumolcs-fogyasztas-oriasi-vizsgalatA módosított rendelet ugyanakkor nem csupán tiltásokról szól, hiszen teret nyitott az önkiszolgáló rendszerű menzáknak és az úgynevezett A-B menüválasztásnak is, amely már több hazai településen, köztük Budapesten, Miskolcon és Budakeszin is elérhető. A választási lehetőség bevezetése látványos eredményeket hozott, csökkent az ételpazarlás mértéke, nőtt az étkezők száma, a megjelenő vitaminpultok pedig érzékelhetően javították a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait is. A friss adatok azt sugallják, hogy a gyermekétkeztetés minőségi átalakulása valódi, mérhető változást hozhat a következő generációk egészségi állapotában. Valóban érdemi javulást hozhat a gyermekek hosszú távú egészségére nézve az allergén alapanyagok, például a földimogyoró, a diófélék és a szezámmag kitiltása a közétkeztetésből?Ezt két külön kérdésként érdemes kezelni. Az allergén alapanyagok kizárása elsősorban élelmiszerbiztonsági szempontból jelent előrelépést. Egy ételallergiás gyermeknél akár nagyon kis mennyiségű allergén is reakciót válthat ki, ezért egy olyan nagyüzemi rendszerben, mint a közétkeztetés, a keresztszennyeződés kockázatának csökkentése komoly jelentőséggel bír. A hazai szabályozás ezért zárta ki a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot, illetve az ezeket tartalmazó élelmiszereket a gyermekétkeztetésből.A földimogyoró, a diófélék és a szezámmag kitiltása a keresztszennyeződés kockázatát csökkenti az ételallergiás gyermekeknél. ShutterstockUgyanakkor ettől önmagában nem lesz táplálkozás-élettani szempontból egészségesebb a menza. Egy nem allergiás gyermek számára például a diófélék értékes tápanyagokat, telítetlen zsírsavakat, fehérjét, rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat biztosíthatnak. Az allergének általános kerülése pedig nem az ételallergia megelőzésének eszköze. A jelenlegi szakmai ajánlások szerint a potenciálisan allergizáló élelmiszerek indokolatlan késleltetése csecsemőkorban nem javasolt.
