Már a régi görögök is megmondták, hogy amikor tíz év háborúskodás és még tíz év további kalandozás után nagy nehezen hazavergődsz, ne szaladj köszönni az otthoniaknak. Akkor se, ha tudod, hogy a feleséged hűségesen vár, amíg kérői, akik téged teljes joggal halottnak vélnek, éveken át dőzsölnek a királyi palotában, és kiesznek a vagyonodból. Akkor se, ha a fiad, aki soha nem ismert, valósággal istenít, és az életét kockáztatja, hogy védje a becsületedet.

Nem pontosan így mondták a régi görögök, hanem így:

Mást mondok neked én, te pedig vésd jól a szivedbe:

rejtve, ne nyíltan térj bárkáddal a drága hazába,

úgy köss ott ki, hisz asszonyban már senkise bízhat.