Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Egy friss kutatás szerint az emberi agy biológiája nem képes tartani a tempót a modern világgal, ez pedig megmagyarázhatja, miért tapasztalnak olyan sokan stresszt, magányt, és folyamatos összehasonlítási kényszert, írja a Phys.org.A szingapúri James Cook Egyetem és a Szingapúri Műszaki és Formatervezési Egyetem tanulmánya szerint az emberi agy egy olyan világra fejlődött ki, ahol ismerős arcok, közvetlen veszélyek és kis közösségek vették körül az embert. A modern világ azonban sokkal gyorsabban változik annál, mint amilyen ütemben az emberi biológia alkalmazkodni tud hozzá. Ez az evolúciós félrecsúszás a kutatók szerint sok modern pszichológiai jelenséget megmagyarázhat.A Behavioral Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint az evolúciós félrecsúszás azt jelenti, hogy az emberi ösztönök egy teljesen más környezetben fejlődtek ki, mint amilyenben ma élünk. Őseink kis közösségekben éltek, ahol a veszélyeket, a társadalmi státuszt, a bizalmat és az összetartozást is ismerős emberek között, személyes kapcsolatok révén lehetett felmérni. Ma nagyvárosokban élünk, közösségi médiát használunk, és globális válságokat élünk át, az ösztönöket pedig ezek aktiválják. A kutatók szerint ennek az a következménye, hogy olyan helyzetekben is stresszt élünk át, amilyen nem érte az őseinket.A tanulmány szerint ennek egyik leglátványosabb példája a közösségi média. Az a késztetés, hogy folyamatosan felmérjük a helyünket a közösségben, egykor segíthette az együttműködést és a csoporton belüli bizalmat. Ma viszont ugyanez az ösztön végtelen mennyiségű gondosan megszerkesztett életképpel, sikertörténettel és státuszszimbólummal találkozik, ami állandó összehasonlításra készteti az embereket. A kutatók szerint a modern környezet felerősítheti azt az érzést is, hogy mások folyamatosan megítélnek bennünket, jobban teljesítenek nálunk vagy lemaradunk mögöttük. A kulcs az, hogy bár a versengés nem új jelenség, a modern élet könnyen azt érzékelteti, hogy állandóan jelen van.A kutatók hangsúlyozták, hogy a tanulmányuk nem új kísérleti eredményeket mutat be, hanem egy lehetséges értelmezését a modern pszichés problémák kialakulásának. Úgy gondolják, hogy ha az elméletük helyes, akkor a környezetnek és a mindennapi életnek is alkalmazkodnia kell, nem lehet a mentális problémákkal való megküzdést csak az egyén alkalmazkodóképességére bízni. Szerintük például a több zöldterület, az erősebb helyi közösségek és az emberközpontúbb várostervezés csökkentheti a modern környezet által kiváltott pszichés terhelést anélkül, hogy a városok népsűrűségét csökkenteni kellene.