Az a képesség, hogy valamire fókuszáljunk, nemcsak az ember sajátja: tudják ezt a madarak, a hüllők és még a halak is. A figyelmüket ilyenkor egy bizonyos dologra irányítják, és kiszűrik a perifériás zavaró tényezőket.Ez a képesség több százmillió éve van az élővilágban, de a mai napig nem ismert, hogy pontosan honnan származik. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói ezt próbálták meg kideríteni, az egerekkel folytatott kísérleteik során pedig arra jutottak, hogy evolúciósan az ősi neuronok egy csoportja „meglepően kritikus” szerepet játszik a szelektív térbeli figyelemben.Eredményeiket a Nature Communications című tudományos lapban közölték.Bár a kutatók szerint a mostani eredményeket egerek vizsgálatával kapták meg, mivel az egerek evolúciósan közel állnak az emberhez, nem kizárt, hogy a mi fejünkben is ott vannak ezek a neuronok. A kutatók emiatt úgy vélik, hogy az eredmények alkalmazhatók lehetnek a figyelemmel kapcsolatos problémák, például a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) megértésében és kezelésében.„Az állatok képesek arra, hogy a térben a legmagasabb prioritású ingereket válasszák ki és dolgozzák fel, miközben figyelmen kívül hagyják az alacsonyabb prioritású, zavaró ingereket” – idézi a szerzőket a Science Alert. https://hvg.hu/tudomany/20260611_agykutatas-hippokampusz-eberseg-mutet-altatasEzt a képességet szelektív térbeli figyelemnek nevezik, és az állati lét minden területén nagyon fontos: a táplálékkeresésben, a fiatalok gondozásában és a riválisok elleni küzdelemben is rendkívül hasznos. Ez a képesség azonban zavarban szenvedhet, például az ADHD-sok vagy a skizofréniában szenvedők esetében.Shreesh Mysore, a Johns Hopkins idegtudósa szerint az ADHD fő jellemzője, hogy még a gyenge, zavaró ingerek is képesek elterelni a beteg figyelmét. Ugyanezt tapasztalták akkor is, amikor az egerek agyában elnémították a neuronokat. Amikor azonban újra bekapcsolták azok működését, a dolgok helyreálltak.Az említett neuronok egy olyan gátló kémiai hírvivőt használnak a központi idegrendszerben, amelyről korábban már kimutatták, hogy az ADHD-ban szenvedők esetében rosszul működik. Mindez hatással van emlősök középagyának egyik fő alkotóelemére, egy olyan régióra, amely a vizuális és egyéb bemenetek koordinálásában vesz részt, hogy létrehozza a test körüli világ térbeli térképét – és a figyelmünket ráirányítsa.Az agytörzsben található neuronok egy olyan hálózat részei, amely erősen konzervált a madarak, a halak és az emlősök esetében. https://hvg.hu/tudomany/20260617_fuggoseg-rugalmas-viselkedes-agyi-molekula-neurotranszmitterAz egerek figyelmét egy érintőképernyő segítségével tesztelték. Jutalmat kaptak akkor, ha az orrukkal megérintették az előttük lévő képernyőt, miközben figyelmen kívül hagyták a képernyőn máshol megjelenő zavaró tényezőket.A kutatók azt találták, hogy akkor, ha a neuronok dolgoztak, az egerek könnyen meg tudták oldani a feladatot. Amikor azonban kikapcsolták azokat, a figyelmük gyakorlatilag szétesett. A kutatók szerint ilyenkor nem tudták feldolgozni és rangsorolni az őket érő információkat, így nem tudták kiválasztani azt sem, hogy melyik információ a legfontosabb a számukra.A kutatók szerint még sok vizsgálatot el kell végezni, mire a most felfedezett mechanizmusnak hasznát tudják venni a gyógyításban, ám az a tény, hogy megtalálták ezeket a neuronokat, azt mutatja, hogy jó úton jár a tudomány az ADHD és a skizofrénia megfelelő kezelésében.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.