Brutális hőhullám söpör végig Európán. Kedden Franciaországban a 44,3 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet a Météo-France meteorológiai szolgálat mérései szerint, és az ezt okozó hőkupola hétvégére eléri Közép-Európát is. A jelenlegi prognózisok szerint hétvégén és a jövő hét elején a 40 Celsius-fokot is meghaladhatja a nappali csúcshőmérséklet Magyarország egyes pontjain.Egy friss kutatás szerint sem fest túl vidám képet az elmúlt évtizedek egyre csak forrósodó időjárásáról: megállapították ugyanis, hogy ma már egymilliárddal több ember tapasztal legalább egy napnyi hőstresszt minden évben, mint az 1970-es években.A hőstressz a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban frissen közzétett publikáció szerzői szerint az egyénre ható nettó hőterhelésként definiálható, és a hőmérséklet mellett a páratartalom, a szél és a napsugárzás is befolyásolhatja. A WHO szerint ez az időjárással összefüggő halálesetek legfőbb okozója. A hőstessz súlyosbítja a meglévő betegségeket, például a szív- és érrendszeri problémákat, a diabéteszt, a mentális gondokat, valamint az asztmát is.A tanulmány szerzői számszerűsítették az úgynevezett univerzális hőmérsékleti klímaindexet (Universal Thermal Climate Index / UTCI), amely a hőterhelés egy hatékony mutatója. https://hvg.hu/tudomany/20260619_klimakatasztrofa-emberiseg-fekete-doboz-ausztralia-rouser-labA szakemberek elemezték továbbá az 1950 és 2024 közötti időszakra vonatkozó, az emberi hőstresszt vizsgáló globális adathalmazt, hogy megállapítsák, melyek voltak a legforróbb napok az elmúlt évtizedek során. Kiemelt figyelmet fordítottak az 1970-es évekre, amikor a globális hőmérsékleti trendek emelkedni kezdtek.Ezután a kapott adatokat összevetették a jelenleg mért legmagasabb UTCI-értékekkel, és megállapították, hogy az év legmelegebb 10 éjszakája gyorsabban forrósodott, mint a 10 legmelegebb nap. (A kettő ugyanis nem feltétlenül fedi egymást.)Az extrémnek érzékelt hőmérsékletek is gyakrabban fordulnak elő valamennyi kontinensen, összegez az ABC News. A szubtrópusi régiókban – például Észak-Amerika déli tájain, valamint Dél-Európában – jelenleg évi akár 50-nel több olyan nap lehet, amelyen erős vagy extrém mértékű a szervezetet érő hőstressz.A tanulmány megállapításai szerint a világ népességének legalább évi egynapos extrém hőterhelés-kitettsége 16-ról 22 százalékra emelkedett. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a globális hőstressz gyakorisága, súlyossága és időtartama is növekszik. Nappal és éjszaka egyaránt – utóbbi különösen fontos az egészség szempontjából, mivel ha a hőmérséklet éjszaka is magas marad, a szervezetnek kevesebb lehetősége van arra, hogy regenerálódjon a nappali hőségből. https://hvg.hu/tudomany/20260619_greenpeace-jelentes-termeszeti-katasztrofak-szelsoseges-idojaras-lakohely-elhagyasA kutatók szerint a modern társadalmakban egyre gyakrabban jelentkező hőstressz az éghajlatváltozás közvetlen következménye, és a lakosság védelme érdekében cselekvési terveket kell kidolgozni a hőhatásokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok mérséklésére.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.