Részletesen kifejtette Christine Lagarde, miért döntött az EKB kamatemelés mellett, mit várnak 2026-ra, és hogy hogyan tudta egyetlen ország adatának újraszámolása mínuszba lökni az eurózóna GDP-számát.

Nagy a bizonytalanság az inflációs kockázatokban, annál a 3 százalékosnál is nagyobb lehet az eurózóna 2026-os áremelkedése, mint amire most rontotta az Európai Központi Bank az előrejelzését – mondta el Christine Lagarde. Az EKB elnöke az után tartott sajtótájékoztatót, hogy a bank az eddigi 2-ről 2,25 százalékosra emelte az irányadó kamatot, és 2,6-ról 3 százalékosra módosította az idei inflációs prognózisát.Lagarde arról beszélt: a két legnagyobb kockázat természetesen a globális kereskedelempolitika és a közel-keleti háború, de szintén emelheti az inflációt az, hogy a vártnál rosszabb az idei termés, feszültségek vannak az ellátási láncokban, és a nemzeti gazdaságélénkítő programoknak is lehet árfelhajtó mellékhatása.Az EKB-elnök várakozása szerint az energiaárak emelkedése előbb-utóbb beépül az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek, később pedig a szolgáltatások árába is, így reálisan 2027 második felében lehet elérni a bank 2 százalékos inflációs célját.A GDP-növekedési előrejelzést 0,9-ről 0,8 százalékosra rontotta az EKB. Lagarde elmondása szerint a lakossági fogyasztás és a beruházások segítik leginkább a növekedést, az előrejelzést azért rontották, mert mindkettőben visszaesést okozhat az energiaválság.Arra is kitért, hogy az eurózóna gazdasága 2025 utolsó három hónapjához képest 2026 első negyedévében 0,2 százalékkal csökkent, de ez annak tudható be, hogy az ír GDP-adatot egészen extrém módon -2-ről -12 százalékosra rontották le a felülvizsgálattal. Írország rengeteg EU-s statisztikát tud eltorzítani, mert a kedvező adószabályok miatt sok EU-n kívüli cég oda telepíti az európai központját. Az EKB úgy számol, hogy ha az ír számot kivesszük a nagy átlagból, akkor az eurózóna többi részében 0,2-0,3 százalékos GDP-növekedést látunk.