Az eddigi 2 százalékosról 2,25 százalékosra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A döntés indoklásában arról írtak: a közel-keleti háború inflációs hatással jár. Ezzel együtt az EKB rontott a legfontosabb gazdasági előrejelzésein is.A szakértők abban szinte teljesen egyetértettek a pontos kamatszint bejelentése előtt, hogy a 2,25 százalékra emelés a legvalószínűbb, és arra is felhívták a figyelmet: fontos, hogy milyen gazdasági előrejelzést mellékel az EKB a kamatdöntéshez, és hogy mi hangzik el a fél órával a számok publikálása után esedékes sajtótájékoztatón.Az EKB jelentősen rontotta az idei inflációs előrejelzését: eddig 2,6 százalékos inflációt prognosztizált 2026-ra, most már 3 százalékos éves átlagú áremelkedést valószínűsít erre az évre és 2,3 százalékosat 2027-re. A GDP-előrejelzésen viszont nem rontott annyira nagyot, azt az eddigi 0,9 százalékról mindössze 0,8 százalékosra vitte le.Ugyanakkor úgy számolnak a testület szakértői, hogy 2027-ben is csak 1,2 százalékkal nőhet az eurózóna gazdasága. Ez az EKB indoklása szerint annak tudható be, hogy „a háború erősebb hatást gyakorol az árupiacokra, a reáljövedelmekre és a bizalomra”.Az indoklásban arra is kitértek, hogy a kilátások továbbra is bizonytalanok, megvan a kockázata annak, hogy az infláció nagyobb, a növekedés kisebb lesz a most vártnál. Hogy pontosan mi lesz középtávon, az az energiaársokk intenzitásától, valamint a közvetett és másodlagos hatásainak mértékétől függ.A szakértők és a befektetők többsége is azt tartotta valószínűbbnek, hogy egy óvatos kamatemelés mellett dönt az EKB, a 2,25 százalékos kamat tűnt a legesélyesebbnek. Nem sokkal a döntés előtt a Bloomberg 97 százalékos esélyt adott erre a forgatókönyvre, a Reuters által megkérdezett elemzőknek pedig a 90 százaléka vélte ezt valószínűnek – összehasonlításképp: egy hónapja még alig több mint a felük tartott valószínűnek kamatemelést.Ahogy Alessia Berardi, az Amundi Investment Institute makroelemzési vezetője magyarázta még a döntés előtt: az EKB számára könnyebb egy 25 bázispontos „elővigyázatossági kamatemelést” végrehajtani, azzal érvelve, hogy az infláció eltér az alappályától, mintsem a kamat tartása mellett dönteni. Azt is hozzátette: „A ma rendelkezésre álló adatok nem elégségesek annak megítéléséhez, hogy a közel-keleti konfliktus milyen mértékű, és milyen tartós sokkot okoz, miközben a magasabb inputköltségek nem épülnek be teljes mértékben a végső árakba, és a keresleti nyomás továbbra is gyenge”. Arra is több szakértő emlékeztetett az előrejelzésekben, hogy amikor 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt energiaválság lett, az EKB több kritikát is kapott, hogy túl lassan lépett – a nagy különbség az, hogy 2022-ben 8 százalékos infláció mellett történt ez, most ennyire azért nem rossz a helyzet.Az eurózóna inflációja májusban az előzetes adatok szerint 3,2 százalékosra gyorsult az egy hónappal korábbi 3-ról, ami ugyan magyar szemmel nézve elég alacsony, valójában jóval az EKB céljaként hivatalosan is meghatározott 2 százalékos szint fölött van. Az infláció növekedéséért szinte teljes egészében az energiaárak felelnek, ezek májusban 10,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban (az Eurostat itt együtt számolja a háztartási energiát és az üzemanyagokat). Az EU különösen kiszolgáltatott, amikor az energiaárakról van szó, hiába sikerült az elmúlt években egész jól leválni az orosz energiáról, most az iráni válság kapcsán újra abba a helyzetbe került a kontinens, hogy az árakat meghatározó egyik legfontosabb kérdésben csak szemlélő tud lenni.És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: ha nem is ennyire durva mértékben, de drágul sok más is. Az energiaszektoron kívül átlagosan 2,4 százalékos áremelkedést mért májusban az Eurostat, a gyorsan változó tételek nélkül számolt maginfláció pedig 2,5 százalékosra nőtt.De az iráni háború miatti energiaválság nemcsak a rezsin és a benzin árain érződik, hanem fokozatosan beépülhet minden olyan termék árába is, amelyet nagyobb távon kell szállítani. Az élelmiszereknél 2 százalékos átlagos drágulást mért májusban az Eurostat – ez az élelmiszer-infláció lassulását jelentette –, de ott a nagy kockázat, hogy a szállítási költség és a műtrágyahiány mikor jelenik meg a fogyasztói árakban. Nem csoda, hogy sokak szerint több a kockázat most, mint a biztos pont.Az EKB tavaly június óta tartotta 2 százalékon az alapkamatot. Oda egy 1 éven át tartó folyamattal vitte le – 2024 júniusa és 2025 júniusa között nyolc kis vágással került le az alapkamat a 4 százalékos szintről 2-re.A döntés Magyarországról nézve azért is érdekes, mert bármennyire is össze van kötve a magyar gazdaság az eurózónáéval, most épp ellentétes irányokba mozdulhat a monetáris politika: amíg az EKB-tól szinte mindenki kamatemelést várt, a Magyar Nemzeti Banktól egy júniusi kamatcsökkentést tartanak a legvalószínűbbnek. Ennek az oka leginkább az, hogy a forint az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött, és úgy tűnik, hogy stabilan marad a korábbiaknál erősebb szinten, az inflációnk pedig idén kisebb lehet a vártnál. Azonban ahogy Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója magyarázta: csökkenti a forint vonzerejét, ha a forint és az euró közötti kamatkülönbség szűkül, ezért egy, a vártnál szigorúbb EKB-s kamatpálya csökkentheti az MNB mozgásterét.