A következő években mind az inflációt, mind az államháztartási hiányt jelentősen csökkenteni kell annak érdekében, hogy Magyarország bevezethesse az eurót. Ehhez a béremeléseket is vissza kell fogni – írja a Népszava.
Az új kormány megcélozta az euró mihamarabbi bevezetését, ám ennek két komoly akadálya van: a magas államháztartási hiány és a magas inflációra hajlamos magyar gazdaság – idézi a lap Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét, aki cég friss prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján..
A fogyasztói árak emelkedésének csökkentéséhez a jegybanknak az inflációs célját a jelenlegi évi 3 százalékról az eurózóna 2 százalékára kell csökkentenie.
Ehhez viszont szigorú monetáris politikát kell vinni, és nem mellesleg az elmúlt években rendszeressé vált évi 8–10 százalékos átlagos béremelkedések sem lesznek tarthatóak a jelenlegi alacsony termelékenység-növekedés mellett. Idén márciusban a nettó átlagkereset 11,3 százalékkal nőtt, ami 9 százalékos reálbér-növekedést jelent, az utóbbi a gyorsuló inflációval együtt is még az év végén is 6–6,5 százalék lesz.
A K&H prognózisa szerint az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, (esetleg 2,8 százalékig is levihető), év végére és jövőre azonban a pénzromlás üteme újra 4 százalék feletti lesz. Természetesen a pontos értékeket majd az is meghatározza, hogy mikor vezetik ki az árrésstopokat, illetve a védett árat.
