A GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,8 százalék, 2027-ben pedig 2,1 százalék lesz Magyarországon, amit a belföldi kereslet és az export helyreállása támogat – olvasható az Európai Bizottság országjelentéséhez kapcsolódóan készült előrejelzésben.Az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,2 százalékra, majd 2027-ben 3,1 százalékra mérséklődhet, elsősorban a forint felértékelődésének és a belföldi inflációs nyomás enyhülésének köszönhetően. Az erős belföldi keresletből és a magas bérnövekedésből fakadó inflációs nyomást egyelőre nagyrészt ellensúlyozta a forint 2026-os, 7 százalékos felértékelődése.Növekvő hiány és államadósságA költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2026-ban a GDP 6,2 százalékára emelkedik a 2025 végén és 2026 elején bevezetett, hiánynövelő intézkedések (vagyis a választási osztogatás) következtében,A jövedelemadó-bevételek várhatóan csökkennek az anyák személyi jövedelemadó-mentességének további fokozatos bevezetése és a családi adókedvezmény emelése miatt, amelyek együttes költsége a becslések szerint a GDP 0,6 százalékát teszi ki. Emellett a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, valamint az új lakhatási támogatási intézkedések a háztartások és a közszférában dolgozók számára várhatóan további mintegy 0,5 százalékponttal növelik a hiányt. Az állami szektorban végrehajtott béremelések, valamint a katonai és rendvédelmi dolgozók számára januárban kifizetett bónuszok becsült összege a GDP 0,5 százalékának felel meg.A költségvetési hiány a bizottság előrejelzése szerint 2027-ben is magas, 5,8 százalékos szinten marad.Az államadósság GDP-arányos mutatója a jelentős költségvetési hiányok fennmaradása miatt várhatóan tovább emelkedik, és 2027-re eléri a 76,8 százalékot.Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (b) átadja a kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslatát Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének (j) az Országház Gobelin termében 2025. május 6-án.MTI / Lakatos PéterGazdaságpolitikai barkácsolásAz országjelentés sem fest kedvező képet a magyar gazdaság kilátásairól és a magyar állam működéséről. A megfogalmazott számtalan kritika közül kiemelhető, hogy a jelentés szerint a gyakori, ad hoc kormányzati beavatkozások kedvezőtlenül hatottak az üzleti környezetre. Emellett jelentős költségvetési költségekkel járnak, ezáltal szűkítik a gazdasági sokkok kezeléséhez szükséges mozgásteret.Az országjelentés emlékeztet rá, hogy Európai Unió Tanácsa 2025-ben azt javasolta Magyarországnak: törekedjen a makrogazdasági intézkedések hatékony koordinációjára, valamint fokozatosan vezesse ki a fennmaradó ár- és kamatplafonokat, illetve az azokkal egyenértékű intézkedéseket. Azótaezen ajánlások végrehajtásában nem történt előrelépés.Az ár- és kamatplafonok, valamint a támogatott hitelprogramok a monetáris politika transzmisszióját is gyengítették – magyarán a jegybank monetáris politika (például az alapkamat) kevéssé tud érvényesülni a gazdaságban, hiszen egy sor termék, hitel stb. árát hatósági eszközökkel határozza meg vagy legalábbis befolyásolja a kormány.A kormány nemhogy kivezette volna a piackorlátozó intézkedéseket, új árplafonokat vezetett be, és meghosszabbította a meglévő kamatplafonokat.A kiskereskedelmi szektorban a kötelező akciózás kivezetését követően árréskorlátozásokat vezetett be bizonyos élelmiszerekre és iparcikkekre, 2026 januárjában „rezsistopot” hirdetett, majd 2026 márciusában maximálta az üzemanyagárakat a közel-keleti konfliktus eszkalációjának hatásai miatt. https://hvg.hu/360/20260519_uzemanyag-arsapka-vedett-ar-strategiai-keszlet-csikicsuki-trukk-porlasztasBeavatkozások a hitelpiacbaA kamatok tekintetében a kormány 2026 júniusáig meghosszabbította a jelzáloghitelek kamatplafonját, befagyasztva a változó kamatozású hitelek kamatszintjét a 2021 októberi szinten. Ezen intézkedések átmeneti jellege és folyamatos meghosszabbítása növeli az árfolyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságot, és negatívan befolyásolja az üzleti környezetet, valamint a kiskereskedelmi beruházásokat – figyelmeztet az országjelentés.A támogatott hitelprogramok rontják a bankrendszer és a monetáris politika működésének hatékonyságát. A meglévő lakáscélú támogatott hitelkonstrukciók mellett a kormány új lakossági jelzálogprogramot vezetett be, miközben csökkentette a kis- és középvállalkozások számára elérhető kedvezményes kamatszintet. Ezek a támogatott hitelek 3 százalékos kamatszintet kínálnak, amely jelentősen elmarad a jegybanki alapkamat és a piaci referenciaértékek – például a 10 éves államkötvényhozam, amely 2025-ben átlagosan 6,9 százalék volt – szintjétől. https://hvg.hu/gazdasag/20260520_mnb-lakaspiaci-jelentes-otthon-start-tulertekeltseg-aremelkedesA hiteleket emellett állami garancia is fedezi. Ezek az intézkedések tovább torzítják a hitelpiacokat, jelentős költségvetési terhekkel járnak, gyengítik a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát.Drága, de rosszul működő államA közkiadások hatékonyabb felhasználása indokolt lenne. Annak ellenére, hogy az állami működésre fordított kiadások magasak, az intézményi minőség és a kormányzati hatékonyság továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ami a túlárazott közbeszerzésekre, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság alacsony szintjére vezethető vissza.Miközben a felsőoktatásra fordított kiadások kétszeresen meghaladják az uniós átlagot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban.A gazdasági ügyekre fordított jelentős kiadások pedig nem párosulnak magas termelékenységnövekedéssel.