Fotó: Róka László / Nemzeti ArchívumTisztul a kép arról, hogy a parlamenti választások utánra halasztott inflációkövető díjemelések milyen hatással lesznek a gazdaságra, a távközlési cégek után a nagy bankok is jelezték, hogy milyen emeléseket hajtanak végre.Előzmények: az Orbán-kormány nyomására 2025 elején a távközlési cégek, a bankok és a biztosítók is önkéntesen vállalták, hogy a fontosabb szolgáltatásoknál elhalasztják a szokásos éves inflációkövető díjemeléseiket.A választások utánra halasztott döntések a gyakorlatban azt eredményezték, hogy az átmeneti időszakban az ügyfelek a 2024-es díjakat fizették.Számokban: a Magyar Telekom és a One júliustól 4,4 százalékkal emeli meg az előfizetési díjait, ezzel csak a tavalyi inflációt követi le (vagyis a 2024-est nem érvényesíti).A Yettel tavaly formailag meglépte a díjemelést, de átmeneti kedvezmény formájában nem érvényesítette, ez a 4,4 százalék azonban július 31-ig minden előfizetőnél megjelenik.A bankoknál vegyes a kép, vannak olyan szereplők is, amelyek a 2024-re és 2025-re vonatkozó elmaradt emelést együtt érvényesítik, azaz bizonyos esetekben 8-10 százalékkal vagy még nagyobb mértékben mennek fel a díjaik. Jellemzőbb azonban a 4 és 5 százalék közötti emelés.A biztosítóknál a lakásbiztosítás a legfőbb érintett termék, de ennek utólagos díjemelése technikailag nehezen kivitelezhető, többnyire vélhetően nem is történik meg.Felülnézet: bár az akár 8-10 százalékos díjemelés az érintett ügyfeleknek komolyabb tehernövekedést is jelenthet, makroszinten a drágulásnak nem lesz jelentős hatása.Mit mondanak ők? Virovácz Péter, az ING szenior elemzője szerint a korrekciók miatt nem kell változtatni a 2025-ös éves átlagos várakozásaikon, az inflációt továbbra is 3 százalékra várják azzal a kiegészítéssel, hogy az év végére az ütem 4,7–5 százalék köré gyorsulhat.A távközlési szolgáltatások a Központi Statisztikai Hivatal által számolt inflációs adatokban 3 százalékos súllyal esnek latba, a bankok ennek a felével, a májustól a díjait 10 százalék felett emelő Magyar Posta szolgáltatásai pedig csak elenyésző mértékben.Összességében a telekom szektor és a pénzügyi szolgáltatók egyaránt 0,1–0,1 százalékkal tolhatják felfelé az éves inflációt, de valószínűbb, hogy még ennyivel sem.A várható 3 százalék tehát legfeljebb 2,8 százalék lett volna a halasztások nélkül, ez nem akkora változás, amely sokat nyomna a latba.Mi következik? Virovácz Péter szerint jóval érdekesebb kérdés, hogy 2027 első negyedéve hogyan alakul, mert akkorra a várakozások szerint megszűnhet az árrésstop és a védett üzemanyagár, továbbá elfogyhat a forint erősödésének inflációt ellensúlyozó hatása.Közben növekedhet a lakossági fogyasztás a sávos személyi jövedelemadó bevezetésének következtében, a tervezett szelektív áfacsökkentés érdemben nem fogja lefelé tolni az árakat, és még az is lehet, hogy az elhúzódó közel-keleti válság miatt az olajár magasan marad.Ebben a környezetben a jövő év első negyedében (amelynek összehasonlítási alapja az idei első három hónap mesterségesen lenyomott szintje lesz) éves alapon könnyen 5 százalék fölé ugorhat az infláció.