A Bizottság szerint az EU gazdasága 2025-ben még 1,5 százalékkal nőtt, 2026-ban azonban már csak 1,1 százalékos bővülés várható, ami jelentős lefelé módosítás a korábbi prognózishoz képest. Az eurózónában még gyengébb lehet a teljesítmény: az idei évre mindössze 0,9 százalékos növekedést várnak. A visszaesés hátterében elsősorban az új energiapiaci sokk áll. Az Európai Unió nettó energiaimportőrként különösen érzékenyen reagál a közel-keleti konfliktus miatt megugró olaj- és gázárakra, amelyek egyszerre emelik a lakossági rezsiköltségeket és a vállalati kiadásokat.Brüsszel szerint a helyzet különösen azért aggasztó, mert ez már a második jelentős energiaválság kevesebb mint öt év alatt. A dráguló energia gyakorlatilag forrásokat von ki az európai gazdaságból, és azokat az energiaexportáló országok felé tereli át. A konfliktus kirobbanása után az európai fogyasztói bizalom negyvenhavi mélypontra zuhant, miközben az inflációs félelmek és a munkahelyek elvesztésétől való aggodalmak is erősödtek.Ebben az európai környezetben Magyarország helyzete különösen összetett.A magyar gazdaság ugyanis egyszerre függ az exportpiacoktól, az energiaimporttól és az állami keresletélénkítéstől. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar GDP a 2025-ös mindössze 0,5 százalékos növekedés után 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 százalékkal bővülhet.Ez gyorsabb tempó az uniós átlagnál, de továbbra is elmarad a korábbi évek magyar növekedési modelljének dinamizmusától. https://hvg.hu/360/20260517_hvg-eu-gazdasag-valsag-stagnalas-novekedesA magyar gazdaságot továbbra is elsősorban a belső fogyasztás tartja életben. A Bizottság szerint a jelentős béremelkedések, a minimálbér 11 százalékos növelése, valamint a különböző állami támogatások és adókedvezmények élénkítik a háztartások költekezését. Az elmúlt időszakban a lakosság a megtakarításaihoz is hozzányúlt, ami szintén segítette a fogyasztás fenntartását.Ezzel szemben a beruházások továbbra is gyengék. Ez nemcsak magyar sajátosság, hanem európai tendencia is: az Európai Bizottság szerint a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági környezet és az emelkedő vállalati költségek az egész kontinensen visszafogják a cégek beruházási kedvét. Magyarországon ehhez hozzáadódik az uniós források körüli bizonytalanság is, amely tovább fékezi a fejlesztéseket.Brüsszel ugyanakkor arra számít, hogy 2027-re a magyar beruházások már közel négy százalékkal növekedhetnek. Ebben szerepet játszhat az építőipar élénkülése, az állami beruházások újraindulása és a továbbra is erős lakáspiaci kereslet. Az exportban is javulást várnak, főként az új autóipari összeszerelő kapacitások és a külső kereslet fokozatos helyreállása miatt.A Bizottság azonban figyelmeztet: Magyarország különösen sérülékeny marad az energiapiaci folyamatokkal szemben. Miközben az export fokozatosan élénkülhet, a magas energiaárak rontják az ország cserearányait és külső egyensúlyát. A folyó fizetési mérleg ezért a 2025-ös többlet után 2026-ban ismét enyhe hiányba fordulhat.Az inflációs folyamatok szintén kettős képet mutatnak. Az Európai Unió egészében az infláció 2026-ban várhatóan ismét 3 százalék fölé emelkedik az energiadrágulás miatt, majd csak 2027-ben mérséklődhet újra. Magyarországon ugyanakkor ennél kedvezőbb pályát lát a Bizottság.A 2025-ös 4,4 százalékos átlagos infláció után 2026-ban 3,2 százalékos, 2027-ben pedig 3,1 százalékos pénzromlást várnak.Ebben fontos szerepe lehet a forint erősödésének. Az előrejelzés szerint a magyar deviza 2026-ban mintegy hét százalékkal felértékelődhet, ami tompíthatja az importált energiaár-emelkedés inflációs hatását. Emellett az élelmiszer-infláció lassulása és az üzemanyagárakat fékező szabályozások is mérsékelhetik az árnyomást. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza: a gyors bérnövekedés és az erős belső kereslet továbbra is jelentős inflációs kockázatot jelent.Az egyik legsúlyosabb problémát azonban nem az infláció vagy a növekedés, hanem a magyar költségvetés állapota jelenti. Miközben az Európai Unióban a költségvetési hiány átlagosan 3,6 százalékra emelkedhet 2027-re, Magyarország esetében ennél jóval rosszabb számokat vár a Bizottság. A magyar deficit 2026-ban elérheti a GDP 6,2 százalékát, majd 2027-ben is 5,8 százalékon maradhat. https://hvg.hu/gazdasag/20260520_koltsegvetes-kiadasok-allami-mukodes-regios-osszehasonlitas-pazarlasA brüsszeli elemzés szerint a hiány növekedését elsősorban a kormány új, fogyasztást támogató intézkedései okozzák.Az anyák személyijövedelemadó-mentességének fokozatos kiterjesztése, a családi adókedvezmény emelése önmagában a GDP 0,6 százalékának megfelelő bevételkiesést okozhat.Ezen túl a 14. havi nyugdíj bevezetése és az új lakhatási támogatások szintén komoly bevételkiesést és többletkiadást jelentenek. Emellett a közszférában végrehajtott béremelések, valamint a rendvédelmi és katonai dolgozóknak adott extra juttatások is jelentősen növelik az állami kiadásokat.Miközben az EU egészében a magasabb energiaárak miatt növekvő állami támogatások és védelmi kiadások rontják a költségvetési pozíciókat, Magyarországon a fiskális lazítás mértéke jóval erősebb lehet az uniós átlagnál. A Bizottság szerint a magyar költségvetési politika 2026-ban kifejezetten expanzív lesz, ami rövid távon támogathatja a gazdasági növekedést, hosszabb távon azonban tovább növeli az államadósságot és a sérülékenységet.A magyar adósságráta 2027-re elérheti a GDP 76,8 százalékát. Ez ugyan elmarad az eurózóna több mint 90 százalékos átlagától, de az emelkedő tendencia aggasztó Brüsszel számára. Az Európai Bizottság külön kiemeli, hogy az adósság növekedését rövid távon ugyan mérsékelheti a forint erősödése, hosszabb távon azonban a tartósan magas költségvetési hiány dominálja a folyamatokat.Az európai előrejelzés egyik legfontosabb üzenete, hogy az energiaárak körüli bizonytalanság továbbra is rendkívül nagy. A Bizottság egy alternatív forgatókönyvet is készített arra az esetre, ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik és az energiapiaci zavarok tartósak maradnak. Ebben az esetben az energiaárak még tovább emelkednének, az infláció magas szinten ragadna, és a gazdasági növekedés 2027-ben sem gyorsulna fel érdemben sem Európában, sem Magyarországon.A jelentés arra is figyelmeztet, hogy egyes nyersanyagok és ipari alapanyagok – például finomított olajtermékek, műtrágya vagy hélium – esetleges hiánya újabb zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban. Ez különösen érzékenyen érintheti a magyar ipart, amely erősen integrálódott az európai termelési hálózatokba.Brüsszel szerint ugyanakkor vannak pozitív tényezők is. Az elmúlt évek energiafüggetlenedési beruházásai, az ellátási források diverzifikációja és az energiahatékonysági fejlesztések most részben tompíthatják a sokk hatásait. Emellett az uniós strukturális reformok felgyorsítása, a védelmi és zöld beruházások, valamint a mesterséges intelligencia termelékenységnövelő hatása is javíthatná a növekedési kilátásokat.Pozitív forgatókönyvként említik az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállítását, amely jelentősen javíthatná a növekedési és költségvetési kilátásokat.A jelentésben ugyan nem szerepel, de tudni lehet, hogy az uniós források lehívása érdekében intenzív tárgyalásokat folytat az új magyar kormány és a brüsszeli vezetés. Magyar Péter és az Európai Bizottság is többször figyelmeztetett arra, hogy a helyreállítási alap (RRF) pénzeinek lehívásához augusztus 31-ig kell teljesíteni a feltételeket, így intenzív jogalkotás várható. Ezzel kapcsolatban is nyilatkozott a Portfoliónak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa, aki világossá tette: minden segítséget megadnak a kormánynak az átmenetben. Ugyanezt ígérte az euró bevezetésével kapcsolatban, amelyre a kormány, egyik első ígéreteként, azt mondta: 2030-ra teljesíteni akarják az átállás feltételeit. Ennek fényében különösen érdekes, hogy milyen költségvetési pályát tud produkálni az ország a közeljövőben.