A magyar gazdaság növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2,0 százalék lesz – írja friss globális gazdasági előrejelzéseit tartalmazó kiadványának Magyarországra vonatkozó fejezetében az OECD. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a jelenlegi egyéb – például hitelminősítői – jóslatokkal.Jön az energiaársokkAz iráni háború miatt kialakuló energiaársokk, valamint az üzemanyagár-sapkák várható, 2026 közepére tervezett fokozatos kivezetése miatt a lakossági fogyasztás növekedése átmenetileg lassulni fog. Annak ellenére, hogy a bérek továbbra is erőteljesen emelkednek, és a személyi jövedelemadó terén bevezetett új kedvezmények is támogatják a keresletet. Tegyük hozzá: a Magyar-kormány nem köteleződött el az üzemanyagár-sapkák kivezetése mellett, sőt Magyar Péter azt nyilatkozta, azokat fenntartják, amíg szükség lesz rájuk. https://hvg.hu/360/20260519_uzemanyag-arsapka-vedett-ar-strategiai-keszlet-csikicsuki-trukk-porlasztasAz OECD szerint egyébként az energiaár-sapkáknak a sérülékeny háztartásokra célzott támogatásokkal történő kiváltása ösztönözné az energiatakarékosságot és a lakásfelújításokat, mérsékelné az államháztartás energiaáraknak való kitettségét, valamint csökkentené az energiaimport-függőséget. A Tisza választási programja és a párt politikusainak ígéretei szerint ugyanakkor ilyesmire nem fog sor kerülni, a párt meg kívánja tartani a „rezsicsökkentést”.Miután a beruházások 2022 és 2025 között összesen 16 százalékkal visszaestek, ismét növekedési pályára állhatnak. Az exportot 2026-ban továbbra is visszafogja az euróövezet lassú növekedése, mielőtt 2027-ben élénkülés következhet.Egy a vártnál erősebb energiaársokk ronthatja a növekedési és költségvetési kilátásokat,ugyanakkor az uniós forrásokkal kapcsolatos elakadt tárgyalások előrelépése javíthatja a bizalmat és ösztönözheti a beruházásokat – figyelmeztet előrejelzésében az OECD.Emelkedő hiány és adósság, tartósan magas alapkamatA bizonytalan környezet és a magasabb energiaárak mellett a jegybank várhatóan 2026-ban változatlanul hagyja irányadó kamatlábát, majd 2027-ben ismét csökkentési ciklusba kezdhet – vélik az OECD elemzői. Ez az értékelés eltér a jellemző előrejelzésektől, a legtöbb elemző arra számít, hogy bár a jegybank tekintettel van az inflációs kockázatokra, a forint felértékelődése és az ország kockázati felárának csökkenése már idén teret nyit kamatvágások előtt. https://hvg.hu/gazdasag/20260526_alapkamat-indoklas-varga-mihaly-kozlemeny-miert-nem-csokkentAz OECD szerint a kamatcsökkentések után az alapkamat 2027 végére körülbelül 5,5 százalékon stabilizálódhat.Ami a költségvetést és az államháztartást illeti, az OECD szerint a parlamenti választásokat követően további költségvetési kiigazító intézkedések nélküla GDP-arányos költségvetési hiány 6,1 százalékra emelkedik 2026-ban, majd 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődik.A legutóbbi hivatalosnak tekinthető kormányzati célszám GDP-arányosan 5 százalék 2026-ra, ezt még az Orbán-kormány gazdasági minisztere, Nagy Márton tette informálisan. A kormányváltás során Magyar Péter arról beszélt, a költségvetési hiány idén elérheti a 6,8 százalékot.Az OECD saját hiányprognózisa mellett a GDP-arányos, uniós módszertan szerinti államadósság-ráta tovább emelkedik, 2027-ben eléri a 75,9 százalékot.Kármán András pénzügyminiszter bizottsági meghallagatása 2026. május 12-énHVG / Cabrera MartinVálság fenyegetAz OECD természetesen nem csak a magyar gazdaságtól vár gyenge növekedést, hanem globálisan – ráadásul sok múlik azon, hogyan alakul az iráni háború és annak nyomán az energiaválság. Feltételezve, hogy az energiaárak 2026 közepétől fokozatosan mérséklődnek, a globális gazdasági növekedés a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 2,8 százalékra lassul, majd 2027-ben 3,1 százalékra áll helyre az OECD prognózisa szerint.Ugyanakkor minél tovább tartanak a fennakadások, annál nagyobbak lesznek a gazdasági és társadalmi költségek.Ha a zavarok 2027-ig is elhúzódnak, a globális növekedés jelentősen lassulhat, 2026-ban mindössze 2,1 százalékra, 2027-ben pedig 1,8 százalékra, ami egyes gazdaságokat recesszióba vagy annak közelébe sodorhat.A munkanélküliség emelkedne, a beruházások – beleértve az energiaigényes mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetéseket is – jelentősen visszaesnének.A globális infláció 2026-ban 0,4 százalékponttal, 2027-ben pedig 1,3 százalékponttal emelkedne, mivel a magasabb nyersanyagárakból eredő felfelé irányuló nyomást csak részben ellensúlyozná a gyengébb végső kereslet. A következmények globálisak lennének, de különösen súlyosan érinthetnék a fejlődő gazdaságokat, amelyek korlátozott energiaforrásokkal, a háztartási fogyasztásban magas energia- és élelmiszerarányokkal, szűkös fiskális mozgástérrel és gyenge szociális védőhálóval, alacsony magánmegtakarítási tartalékokkal, valamint sérülékenyebb valutákkal rendelkeznek.Jelenleg nem úgy tűnik, mintha az energiaárak 2026 közepétől mérséklődnének – éppen emelkednek, miután az USA és Irán közti tárgyalások elakadni látszanak.