Új célpontot találhat magának Irán a Hormuzi-szorosban – számolt be róla a CNN. Az elmúlt tíz hétben Teherán gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az olajszállító hajók áthaladjanak a szoroson, amikor pedig egy rövid időre mégis átkelhettek, díjat kellett fizetniük Iránnak.Hasonló sors várhat a mélyben húzódó adatkábelekre is.Az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy Teherán „tranzitdíjakat” vetne ki a kábeleket birtokló és üzemeltető nemzetközi konzorciumokra. Ez olyan vállalatokat foglal magában, mint a Google, a Meta, a Microsoft és az Amazon, amelyeknek így az iráni játékszabályozások szerint kellene működniük.A lépés eredményeként Teherán monitorozni tudná a kábeleken átfutó adatforgalmat. Jelenleg körülbelül hét fő tenger alatti kábel szeli át a szorost, amelyek többsége a vízi út ománi oldalán, egy keskeny sávban található. Néhány azonban iráni vizeken áthaladva szolgálja ki a Perzsa öböl mentén fekvő államokat. Ezek közé tartozik a FALCON, a GBI és a Gulf-TGN is. Az adatkábelek Ázsiában, Európában és a Közel-Keleten található adatközpontokat kötnek össze.Az ilyen típusú kábelek létfontosságúak az internetes forgalom, a felhőszolgáltatások, a banki tranzakciók, a katonai kommunikáció, valamint az adatközpontok forgalma szempontjából, illetve erre támaszkodnak a vállalatok is Európában, Ázsiában, Indiában és az öböl-menti területeken is.A CNN szerint Irán nem beszélt közvetlenül fenyegetésről a kábelekkel kapcsolatban, ám köztudott, hogy megvan a lehetősége arra, hogy veszélyeztesse ezeket. https://hvg.hu/tudomany/20260402_iran-raketa-tamadas-amazon-adatkozpont-bahreinMég 2024-ben egy hajó horgonyával okoztak olyan károkat a kábelekben, ami 25 százalékos visszaesést okozott a régió internetes forgalmában, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy globálisan ez nem sokat jelent: csupán a teljes internetes adatforgalom 1 százaléka zajlik ezeken a kábeleken keresztül.Irán terve, hogy a felségvizén, vagy a közelében haladó kábelekre tranzitdíjat vetne ki, ami ebben a formában sokkal inkább védelmi pénznek tekinthető.Szakértők szerint Iránnak a már meglévő kábelek esetén be kellene tartania a szerződésben rá vonatkozó szabályokat, az új kábelek lefektetésekor azonban valóban vethet ki tranzitdíjat.Más kérdés, hogy az olyan területek, mint a Hormuzi-szoros a nemzetközi jog szerint védettek, és az is nehezen látható, hogy miként oldanák meg a nagy technológiai cégek a tranzakciós díjak fizetését – írja az Interesting Engineering. Ebben a formában valószínűleg csak egy jelzésértékű ötlet volt Teherán részéről az adatkábelek ügye, a háborúban azonban bármilyen forgatókönyv elképzelhető.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.