A magyar gazdaság háromnegyedét kitevő ágazatok első körben inkább vesztesei a forint hirtelen erősödésének, a belföldi piacra termelő, sokszor állami tulajdonú szegmensek viszont profitálhatnak a folyamatokból – összegzi az UniCredit Bank vizsgálódását ifjabb Becsey Zsolt vezető közgazdász.
ifjabb Becsey Zsolt
Nincs ingyenebéd, a forint idei teljesítményének nyertesei és vesztesei egyaránt vannak. Hosszabb távon egyértelműen a győztesek felé billenhet a mérleg, azonban féléves–kétéves távon gazdasági áldozatokkal is számolni kell. Arra vállalkoztunk, hogy megbecsüljük, mely ágazatok lehetnek a legnagyobb nyertesei, és melyek a legnagyobb vesztesei a forint közel hétszázalékos felértékelődésének.Bár triviális, a legfontosabb kiindulási pont az, hogy exportorientált szerkezete miatt a magyar gazdaság automatikusan a kivitel nettó visszaesésével szembesül: a helyi költségek emelkednek, és bár az importköltségek is alacsonyabbak lesznek, ezt az exportból származó eladási árakkal nem lehet kompenzálni. Modelleredményeink szerint a magyar GDP háromnegyedét előállító ágazatok inkább veszítenek a forint erősödésén, és a nyertes negyed is inkább csak keveset profitál. Ráadásul a vesztes ágazatok többsége a profitja méretes, 3–4 százalék közötti mérséklődésével szembesülhet a dráguló import és a kevésbé jövedelmező export miatt.A vesztesekA legnagyobb vesztesek egyértelműen azok az ágazatok, amelyek kivitele jóval meghaladja a behozatalukat, azaz magas nettó exportaránnyal jellemezhetők – ilyenek a szakmai szolgáltatások, a specializált feldolgozóipari tevékenységek, a gyógyszer-, a bőr- és a textíliagyártás.
