A Földön kívüli élet kutatásának egyik legfontosabb része, hogy a miénkhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező bolygót találjanak a tudósok. Ezt persze sokkal könnyebb mondani, mit megtenni, a kutatásnak ugyanis komoly fizikai és egyéb más korlátai vannak. Tény ugyanakkor, hogy az első exobolygó évtizedekkel ezelőtti felfedezése óta komoly előrelépést tett a tudomány a cél elérése érdekében.Az amerikai Carnegie Tudományos Intézet tudósai most ebbe az irányba tettek egy újabb lépést. A csillagászok előtt már régóta ismert az LHS 1440 b kódjelű exobolygót. Ez egy sziklás égitest, amelynek sugara 1,73-szor nagyobb a Föld sugaránál, tömege pedig 5,6-szorosa a mi planétánk tömegének. Mindössze 24,7 nap alatt kerüli meg a csillagát, de mivel maga a csillag sokkal gyengébb, mint a Nap, az LHS 1440 b a lakható zónában kering.Az is ismert már egy ideje, hogy a bolygónak légköre is lehet, most azonban ezzel kapcsolatban találtak újabb bizonyítékokat.A tudósok a megfigyelések alapján héliumszivárgást tapasztaltak a bolygónál, és ami még ennél is izgalmasabb: a kibocsátás mértéke változó – számolt be róla az IFLScience. https://hvg.hu/tudomany/20260316_szuperfold-bolygo-toi-1080bShreyas Vissapragada, a Carnegie Tudományos Intézet tudósa és a Science-ben megjelent publikáció szerzője szerint az, hogy a légkör felső részéből szivárog a hélium azt mutatja, hogy valóban van légkör azon a sziklás bolygón, ami a lakható zónában kering. A szakember szerint még 2024-ben észlelték a héliumszivárgást, 2025-ben azonban már nem, vagyis a folyamat változott.A kutatók úgy vélik, hogy a kibocsátás a csillag röntgensugárzásának és csillag extrém ultraibolya fényének köszönhető.Az LHS 1440-hez hasonló vörös törpecsillagok sokkal aktívabbak, mint a Nap, ami kérdéseket vet fel a csillagok körüli bolygók lakhatóságával kapcsolatban. Mivel ez a típusú csillag a leggyakoribb a galaxisban, így a felfedezés rengeteg csillagrendszer bolygóját érintheti.A légkör feltétele rendkívül izgalmas tudományos felfedezés, ám ez még nem jelenti azt, hogy élet is van az égitesten. Ehhez sokkal több tényező együttes meglétére van szükség – például nem árt, ha van folyékony víz a felszínen. Emellett számos olyan kémiai elemnek kellene még jelen lennie, ami ehhez hozzájárulhat, ezzel kapcsolatban azonban egyelőre csak találgatni tudnának a kutatók.A csapat már tervezi, hogy további megfigyeléseket végezzen a Földtől alig 49 fényévre található égitestnél. Az a tény azonban, hogy a következő generációs teleszkópok már jóval erősebbek, mint a jelenlegiek, azt üzeni: jó esély lehet rá, hogy pontosabb képet kapjanak az LHS 1440 b-ről.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.