Több elmélet is született már azzal kapcsolatban, hogy miként keletkezhetett az élet a Földön. Ezek közül az egyik, hogy az óceánok hidrotermális kürtőiben jelent meg évmilliárdokkal ezelőtt, míg a pánspermiaként ismert elmélet szerint az élet a Naprendszer bolygói, vagy akár galaxisok között utazva juthatott el végül a bolygónkra.Ez utóbbi kapcsán fontos részlet, hogy az üstökösök és aszteroidák a mérések szerint tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek segítségével összeállhat az élet, így ha ezek eljutnak egy olyan bolygóra, mint a Föld, ott minden feltétel adottá válhat ahhoz, hogy beinduljon a fejlődés.A pánspermia hipotézisének egyik meredekebb változata, hogy nemcsak az összetevők, de akár a mikrobák is átszelhetik a világegyetemet ezzel a módszerrel. Hacsak nem talál az emberiség egy olyan aszteroidát, ami hemzseg az ilyen mikroorganizmusoktól, akkor nagyon nehéz lenne ezt az állítást bizonyítani, megbecsülni azonban lehet ennek valószínűségét. https://hvg.hu/tudomany/20240309_jupiter-europa-hold-oxigen-juno-urszonda-nasa-kutatasValami hasonlóval próbálkozott Zaza Osmanov, a grúziai Tbiliszi Szabadegyetem tudósa is, aki egy érdekes elmélettel állt elő. Osmanov fordítva kezdett el gondolkodni, és megpróbálta kiszámítani, hogy mennyi port és baktériumot küldhetett a Föld a Naprendszerbe, és mennyi mehetett ebből a Jupiter holdja, az Europa felé – írja az IFLScience.A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Föld légkörében nagy magasságban lévő porszemcsék kozmikus porrészecskékkel ütközve szökési sebességre gyorsulhatnak, megkezdve útjukat a világűrön keresztül. Ez a tanulmány ezt az elképzelést veszi alapul, és azt a nagyon fontos kérdést feszegeti, hogy ha ez így van, akkor a Föld meg fertőzhetett-e meg élettel más égitesteket.Mivel a földi élet legalább 3,55 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, így nagyjából ennyi ideje bocsáthatja azt ki magából az azt tartalmazó részecskéket a bolygó.A kutató azért is az Europa holdat vette figyelembe, mert a tudósok úgy vélik, élet rejtőzhet a vastag jégpáncél alatt lévő óceánban. https://hvg.hu/tudomany/20240326_nasa-jupiter-europa-hold-jegpancel-vastagsagaOszmanov megpróbálta a számításait olyan nagy porszemcsékre korlátozni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy baktériumokat tartalmazzanak, és olyan ütközésekre, amelyek nem eredményezik a baktériumok pusztulását. Ezután megpróbálta megbecsülni a Földet elhagyó por mennyiségét, valamint azt, hogy ebből mennyi juthat el a Jupiterig, és hullhat végül a holdjára.Az International Journal of Astrobiology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az eredmények azt mutatják, hogy az Europa felszínére 300–800 trilliárd részecske jutott el. Osmanov szerint ha a biokémiai feltételek adottak voltak a földi élet befogadására, az minden bizonnyal jelen van az égitesten.A kutatók ugyanakkor megjegyezte, ennek bizonyítása újabb vizsgálatokat igényel, ám nem vethető el a gondolat, hogy ha van is élet az Europa felszíne alatti óceánban, akkor az a Földről származik.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.