A 3I/ATLAS csillagközi objektum eredetéről árulkodó nyomokat találtak a csillagászok a James Webb űrtávcső segítségével. A NASA közleménye szerint a kutatók még 2025 decemberében irányították rá az eszközt a Naprendszerünkbe látogató idegen égitestre, ám megfigyelésének eredményeit csak most publikálták a Nature című tudományos folyóiratban.
Csaknem háromszor idősebb lehet a Napnál
A vizsgálat pillanatában a 3I/ATLAS üstökös éppen távolodni kezdett a Naptól, de még elég meleg volt ahhoz, hogy ősi jege gázzá alakuljon és csóvát alkosson. Ennek köszönhetően a James Webb az objektum kémiai összetételét is fel tudta mérni, kimutatta egyebek mellett víz, szén-dioxid, szén-monoxid és deutérium, vagyis nehézhidrogén jelenlétét is. A tudósokat meglepte, hogy ezek az anyagok olyan arányban voltak megtalálhatók a 3I/ATLASban, amely teljesen eltér a többi üstökösöknél jellemzőtől.
Deutérium izotópból például mintegy harmincszor annyit mutattak ki, mint ami a Naprendszer üstököseinél megszokott. A szakértők úgy vélik, ez azt jelentheti, hogy a 3I/ATLAS kialakulása közben rengeteg sugárzásnak lehetett kitéve, és egy rendkívül hideg bolygórendszerből származhat, amely meglehetősen régen jött létre. A csillagászok már régóta sejtik, hogy a csillagközi égitest jóval idősebb a Napnál és ezzel együtt az egész Naprendszernél. Korát korábban mintegy 7 milliárd évre becsülték, a mostani eredmények alapján azonban még ennél is régebben, 10–12 milliárd éve jöhetett létre. Naprendszerünk ezzel szemben nagyjából 4,5 milliárd éve létezik.
