Tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a Nap nem lesz mindig az a csillag, amit jelenleg ismerünk. A csillagászok szerint a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár, ami annyit tesz, hogy körülbelül 5 milliárd év múlva fogy ki az üzemanyagként szolgáló hidrogénből.Amikor ez bekövetkezik, vörös óriáscsillaggá változik, a plazmája kitágul, ami miatt elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt is.Évtizedeken át elfogadott feltételezés volt az is, hogy a Föld is ugyanerre a sorsra jut, ám a Leuveni Katolikus Egyetem kutatói arra jutottak, hogy ez talán mégsem történik meg. A tudósok részletes szimulációt készítettek, hogy kiderüljön, mégis mit tartogat a jövő.Az olyan kis- és közepes tömegű csillagok, mint amilyen a Nap is, a hidrogén elfogyasztása után az úgynevezett aszimptotikus óriásság (AGB) felé mozdulnak el a fejlődésük során. Az AGB fázisban a csillag magja már nagyrészt szénből és oxigénből áll, amelyet egy fúzióban lévő héliumból és egy szintén fúzióban lévő hidrogénből álló burok vesz körül. A csillag többi része ekkor kezd el tágulni, és mivel a gravitáció csak lazán kapcsolja a maghoz, könnyen csökkenni kezdhet a mennyisége a csillagszél miatt. https://hvg.hu/tudomany/20260618_fold-jupiter-hold-europa-panspermia-eletEbben az esetben két egymással versengő forgatókönyv fogja alakítani a Föld és a belső Naprendszer jövőjét. Az egyik esetben a tágulása miatt az árapályerők hatására a bolygók közelebb kerülnek a csillaghoz, ugyanakkor a gyengébb gravitáció miatt a pályájuk távolodhat is tőle. A kérdés az, hogy melyik forgatókönyv nyer majd.A csapat az L2 Puppis nevű csillagról származó adatokat használta a szimulációkhoz. Ha a feltételezés igaznak bizonyul, az azt mutatja, hogy a Földet mégsem nyeli majd el az AGB fázis. Az eredményeket az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban közölték.A szakemberek szerint ugyan a bolygónk túlélheti a csillag változását, ám az élet rajta nem. A forróság elviselhetetlenül magas lesz, és lényegében az egész égitestet felperzseli majd az új Nap. A munka ugyanakkor arra is rámutat, mennyire bizonytalan a Föld jövőképe 5 milliárd éves távlatban.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.