Régóta kering az az állítás az interneten, hogy minden évben van néhány olyan időpont, amikor a Föld szinte teljes lakosságára ugyanabban a pillanatban ragyog rá a napfény. Bármennyire is hihetetlenül hangzik elsőre az állítás, a csillagászati és demográfiai adatok elemzése szerint a hír alapvetően igaz – írja az IFLScience.
Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy ez a jelenség a nyári napforduló idején – amikor a legmagasabb a Nap állása és a leghosszabb a nappal az északi féltekén – következik be, a valóságban a pontos időpont július 8-ra esett, magyar idő szerint délután 1 órára.
Aki viszont lemaradt, ne csüggedjen, ugyanis minden bizonnyal július 9-én is megtörténik, ugyanabban az időpontban. Ekkor a bolygó lakosságának mindössze elenyésző része (főként Ausztrália, Új-Zéland, valamint Délkelet-Ázsia és az Antarktisz ritkán lakott területei) marad teljes sötétségben.
Hogyan lehetséges ez?
A különleges együttállás mögött a Föld szárazföldjeinek és népességének egyenetlen eloszlása áll. Bolygónk szárazföldi területeinek nagyjából 68 százaléka az északi féltekén található, és a kedvezőbb mezőgazdasági és éghajlati feltételek miatt az emberiség mintegy 90 százaléka is itt él. Amikor július elején ez a félteke a Nap felé fordul, a globális népesség elsöprő többsége egyszerre kerül a nappali zónába.
