A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.Egy hete tart már a kánikula Magyarországon, a helyzet pedig egészen július elejéig súlyosbodik, ahogy a Nyugat-Európa fölött elhelyezkedő hőkupola Közép-Európa fölé húzódik, így hétvégére a nappali hőmérséklet elérheti a 40 Celsius-fokot is.Egyes települések vagy régiók ivóvízellátása már ezen a héten elkezdett akadozni: a hírek szerint Ráckeve és Dömsöd térségében a múlt hétvégén csökkent drasztikusan a víznyomás, majd Zala megye 29 településén kellett másodfokú vízkorlátozást elrendelni, mert a helyi víziközmű-szolgáltató két tárolómedencéje is gyakorlatilag kiürült, de egy olvasónk levele szerint problémák voltak a Pest megyei Mendén, a 24.hu híradása szerint a Heves megyei Nagyrábén, a Kemma.hu szerint pedig a Komárom-Esztergom megyei Kocson is. A legfrissebb hírek szerint pedig már Zalaegerszegen is problémák vannak.A legkomolyabb problémák egyelőre a Zalában jelentkeztek, azonban egyre több regionális víziközműcég hívja fel a polgármesterek figyelmét arra, hogy lehetőség szerint tájékoztassák a lakosságot a felelős vízhasználat alapvető szabályaira:a reggeli és esti csúcsidőszakban kerüljék az öntözést (főleg slaggal vagy körlocsolóval, ami a legpazarlóbb módszer),ne ivóvízzel töltsék a medencét,ne mossanak autót,és ne pormentesítsék a betont vízzel – legalábbis ne vezetékessel,mert az időben koncentrált túlterhelést a szolgáltatók korszerűsítésre és bővítésre szoruló, ám a rezsicsökkentés miatt leginkább pusztuló hálózata nem képes kiszolgálni.AutómosásAFP / Hans Lucas / Karen AssayagAz önkéntes vízkorlátozás elrendelésének általában van hatása. Kevés olyan eset van, mint amit Solymáron lehetett tapasztalni az elmúlt években, hogy a völgyben élő lakosság nem volt tekintettel a város széli dombokra települt beköltözőkkel, akiknek az alsóbb szinteken megnövekedett vízfogyasztás miatt gyakorlatilag már nem jutott ivóvíz. Márpedig ha a lakosság nem képes visszafogni a fogyasztását, akkor a vízműveknek egyetlen lehetősége maradt: a nyomás csökkentése, amit pedig már minden lakos megérez.Sok helyen kapacitásbővítésre lenne szükség, ezt valamennyire csinálják is a közműcégek, de ez nem tartott lépést azzal a növekedéssel, ami az érintett településeken lezajlott– mondja a HVG-nek Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) elnöke. Ugyanakkor a túlzott kapacitásbővítés sem előnyös, mert ez azt eredményezi, hogy lassan halad a víz a hálózatban a fogyasztókhoz, akik ilyenkor arra panaszkodnak, hogy állott szaga van. Épp emiatt is inkább az észszerű vízfelhasználás a javasolt. https://hvg.hu/360/20250719_vizhiany-csotores-ivovizhalozat-felujitas-RRF-vizmuvek-vizikozmu-cegekA víz az úr A KSH adatai szerint 1990–2014 között érdemben csökkent a szolgáltatott víz mennyisége 911 millió köbméterről 427 millióra, azóta azonban ismét növekedésnek indult a fogyasztás, és 2024-re elérte a 493 millió köbmétert. Ezen belül a háztartások vízfelhasználása 325 millióról 371 millió köbméterre emelkedett (plusz 14 százalék), vannak azonban regionális különbségek.A lakosság belső vándorlásából fakadóan a legnagyobb emelkedést Pest megyében regisztrálták, itt 10 év alatt 36 százalékkal nőtt a vízfogyasztás a lakosság emelkedésével párhuzamosan, de a lélekszámban csökkenő Budapesten is 3 százalékos volt a növekmény, ami az egy főre eső vízfelhasználás növekedését mutatja. Azonban Pest megyében is nőtt az egy főre jutó fogyasztás az elmúlt 10 évben: 2,9 köbméterről 3,6-ra havonta.Átlag feletti a fogyasztásnövekedés 2014–2024 között Fejér megyében (+28,1 százalék), Somogyban (+22 százalék), Veszprém megyében (+18 százalék) és Bács-Kiskunban (+17 százalék). Az okok mögött a vízügyi szakemberek szerint a városi lakosság agglomerációs településekre való kiköltözése jelenti, ezek körében ugyanis teljesen más felhasználási mintázatok látszódnak, mint az „őslakosok” körében.Komoly probléma az agglomerációban az is, hogy a települések vezetői vagy nem dolgoztak ki, vagy nem tartják magukat a fejlesztési stratégiájukhoz, és több embert engednek beköltözni, mint amennyit a közmű-infrastruktúra (víz, villany, áram, gáz) kiszolgálni képes, ez pedig óhatatlanul zavarokhoz vezet, a közműhálózatok fejlesztésére ugyanis a rezsicsökkentés és például az iparűzési adó elvonása miatt nincs forrása az önkormányzatoknak.Tiszta vízzelBár a Mavíz adatai szerint az évek óta egyre aszályosabb időjárás miatt az ivóvíz forrásául származó kutak vízszintje sok esetben csökkent, bizonyos esetekben akár több tíz méterrel is, a jelenlegi problémákat nem az okozza, hogy nincs mit kiemelni a kutakból – hanem az, hogy a lakosság a legmelegebb napokon a szokásos mennyiség akár több mint kétszeresét is felhasználja. Ráadásul ez egy napon belül mindössze néhány reggeli és esti órára koncentrálódik, amit a szolgáltatók infrastruktúrája már nem mindenhol tud teljesen kiszolgálni.Melegben ajánlott sok vizet fogyasztani – hangzik el minden évben a jótanács. Ennyit azonban nem isznak meg az emberek, a jelentős többlet a medencék töltése, a növényzet locsolása, a járdák, útburkolatok felfrissítése okozza, mindez abból is látszik, hogy a meleg napokon meredeken nő a különbség az ivóvízfogyasztás és a csatornarendszerbe befolyt szennyvíz mennyisége között.Márpedig ezeket tisztított ivóvízzel végezni több mint luxus, csak éppen a lakosság ezt nem érzi meg a rezsicsökkentés miatt: az Orbán-kormány a 2013-as vízdíjhoz képest 10 százalékkal alacsonyabban fagyasztotta be az árakat.Körlocsolóval öntözött gyephvg.hu„Az a helyzet, hogy egy üveg sör áráért hozzá lehet jutni egy köbméter tisztított ivóvízhez” – mondja Arnhoffer András. Emiatt pedig az emberekben semmilyen önmérséklet nem alakult ki– hasonlóan a gáz és áram esetében, ahol csak az orosz–ukrán háború utáni energiaválság miatt lépett a kormányzat. A víz esetében is érdemes lenne meghúzni egy felső határt, amely fölött jóval magasabb díjat kellene fizetni – véli a közműcég vezetője.A Zalavíz 38 vízműrendszert működtet a megyében, ezek legalább az átlagfogyasztás kétszeresét tudják szolgáltatni, amely az év legtöbb napján bőven elégnek bizonyul. A cég vezetője szerintnem vagyunk annyira gazdag ország, hogy százmilliárdokat fordítsunk olyan ivóvíz-kapacitások kiépítésére, amit aztán öntözésre fordítunk, és emiatt valójában meg se kellett volna tisztítani.E célokra a vizes szakemberek egyöntetűen az ásott vagy fúrt kutak használatát javasolják, még úgy is, hogy ez tovább csökkenti a talajvízszintet. Arnhoffer szerint sokan a beton mellett a házak tetőszerkezetét és ivóvízzel hűtik, hogy segítsék a légkondicionálók működését – ez persze olcsóbb, mint tisztességesen megcsinálni a tető- és födémszigetelést, ám látszik, hogy már rövid távon is fenntarthatatlan állapotokhoz vezet.Az pedig, hogy egyértelműen a lakosság a „ludas”, onnan tudható, hogy egyrészt nem volt olyan jellegű hiba, például csőtörés, ami miatt nagyobb mennyiségű víz folyt volna el. Másrészt a szolgáltatók a nagy ipari fogyasztókat valós időben, online követik, a kisebbeket pedig rendszeresen ellenőrzik, ebből pedig látják, hogy ezek fogyasztása szinte egyáltalán nem emelkedett a kánikulában. A környék gazdálkodói is küzdenek ugyan az aszállyal, de ők legnagyobbrészt saját kútról öntöznek, így „a közmű készlete nem rajtuk vérzik el” – magyarázza a szakember.Hasonló történt májusban, az első tartósabb meleg időszakban: az első 3-4 nap után emelkedett meredeken a lakossági vízfogyasztás, majd jött május végén néhány esős nap, és 24 óra alatt visszaállt a fogyasztás a szokásos szintre.Ebből ki lehet találni, hogy mire megy el a különbözet– mondja a Zalavíz vezére, aki szerint sokan kritizálják őt azért, hogy a lakosokra hárítja a felelősséget, ám szerinte a fogyasztási adatok őt igazolják.Miután a tárolók vízszintjének kritikus csökkenése miatt a magasabban fekvő otthonok lakói ekkor már a csapot is hiába nyitották meg (vízhez csak kihelyezett lajtkocsikból juthattak), az önkormányzatok bevezették a másodfokú korlátozást. Ez kötelezően írja elő gazdasági szereplők számára vízhasználatuk 20 százalékos csökkentését, amit a szolgáltató adatai alapján be is tartanak a cégek – mondja a szakember. „Ruhaipar nincs gőz nélkül”Nehezen, de ötödével kevesebb vízzel is működni tud az SH Rekord felsőruházati gyártó, amelynek zalaszentgróti üzemében most egy órával később helyezik gőz alá ipari vasalójukat – részben a korábban vételezett tartalék vízzel üzemeltetve azt –, reggel pedig kisebb gőzigényű, elektromos kézi eszközökkel simítják a könnyebben eldolgozható anyagú darabokat – árulta el lapunknak Vargáné Szabó Henrietta, a cég műszaki igazgatója. Az átszervezés, ha nagyobb munkaigénnyel jár is, egyelőre működik, de a szakember egyértelművé tette: „ruhaipar nincs gőz nélkül”, a rendszerük teljes vízkészletét pedig már jövő héten cserélniük kell, amikor a tartályok előírásszerű tisztítását elvégzik. A kehidakustányi fürdő, bár a hálózatról csak hűtővizet tölt saját termálvizéhez, önként vállalt takarékosságként így se töltötte most meg minden medencéjét.A cég termelési vezetője szerint a zalaszentgróti ruhagyárban mindenki tudja, hogy ha tartósan vízhiányos helyzet lesz, pláne, ha elrendelik az itt még sose alkalmazott harmadfokú – az üzemeknek legfeljebb 50 százalékos vízhasználatot engedő – korlátozást, akkor le kell állni, ezért a dolgozók és ismerőseik is igyekeznek saját háztartásukban is takarékoskodni.Vízvétel lajtos kocsiból SolymáronKá ZoltánKánikula, évzáró, hétvégeRáckevén és környékén is emiatt alakult ki kisebb krízis a hétvégén: az átlagos vízfogyasztás az átlagos, óránként 1500-1800 köbméteres felhasználás több mint duplájára, 3600 köbméterre emelkedett, részben a meleg miatt, részben azért, mert a város közigazgatási területén 2400 üdülőingatlan van, így a település lakossága a nyári időszakban gyakorlatilag megduplázódik – nyilatkozta a HVG-nek Deák Tibor, Ráckeve polgármestere.Idén a kánikula, a hétvége és az iskolai szünet kezdete egy napra esett, az így megnövekedett vízigényeket kiszolgálni nem lehetett. Ha ebből az említett hármas feltételből akár csak az egyik is hiányzik, nem lép fel ilyen túlterheléses probléma – teszi hozzá. A fogyasztás hétfőn már visszaállt 2800 köbméterre óránként, ezt a rendszer már gond nélkül ki tudta szolgálni.A város öt darab, 180-250 méteres mélyfúrású kútból nyeri a vizét, ezek együttes kapacitása óránként 106 köbméter, míg a vízkezelő berendezéseké 120 köbméter, a rendelkezésre álló tárolókapacitás pedig 1250 köbméter.A hétvégi fogyasztási csúcsok idején a vízigény több alkalommal meghaladta a rendszer egyes elemeinek tervezett üzemi kapacitását, amely rendkívüli terhelés alá helyezte a vízellátó rendszert– írta a HVG kérdésére a helyi vízszolgáltató, a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (Daköv).A helyzetet súlyosbították a hőségben ismételten jelentkező áramszünetek és feszültségkimaradások, amelyek miatt több kút, nyomásfokozó berendezés, szivattyú és egyéb eszköz üzemszerű működése vált lehetetlenné (hasonlóra panaszkodott a Zalavíz vezetője is, aki az elavult technikával magyarázta ezt). Ezek együttesen közvetlenül akadályozták a vízkitermelést, a tárolók visszatöltését és a hálózati nyomás fenntartását – tette hozzá a Daköv. A nem ivóvíz célú felhasználás emelkedését jelzi itt is, hogy a visszavezetett szennyvíz mennyiségében a többlet szinte egyáltalán nem jelentkezik – mondta Deák Tibor.Ráckevének három üzemképtelen kútja van, ebből legalább kettő újrafúrásával, valamint további tárolókapacitás kiépítésével lehetne segíteni a nyári kritikus napok problémáin, ennek költsége azonban elérheti a milliárdos nagyságrendet is, amire a városnak nincsen pénze. Már csak azért sem, mert a 700 millió forintos iparűzési adóbevételből az Orbán-kormány elvonta a 117 millió forintos növekményt – igaz, ez azonban önmagában nem lenne elég a vízhálózat fejlesztésére.Saját forrásból nem látok lehetőséget egy ilyen beruházás finanszírozására, az uniós vagy állami források elérhetősége miatt polgármester társaimmal közösen tervezzük megkeresni Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert– tette hozzá Ráckeve polgármestere.Kevesebb víz, megnövekedett igényekZalaegerszeget a szolgáltató az úgynevezett keleti és nyugati bázisból szolgálja ki. Ebből a keleti statikus vízkészletet használ, ami azt jelenti, hogy ez nem pótlódik: amit kivesznek, örökre eltűnik a talajból. Nagyobb baj, hogy a nyugati vízbázis is már évek óta a visszapótlás határán mozog, ezért a helyi önkormányzat és a Zalavíz már 2018-ban elindította a folyamatot egy új, északi vízbázis kialakítására. Ehhez persze rengeteg pénz kell, emiatt a projekt a rezsicsökkentett világban, az önkormányzatok kivéreztetése mellett nagyon lassan halad.Az engedélyeztetési eljárások is akadoznak: az első két kutat már tavaly kifúrták, részben azért is, hogy lássák, milyen minőségű a víz – ezzel nincs is probléma. Azonban ahhoz, hogy a vizet eljuttassák a tisztító berendezésekhez, áram is szükséges, erre az engedélyt csak 2027-ben fogják megkapni, ami összefügg a villamos-hálózat túlterheltségével. Ennek költsége ráadásul akár többszöröse is lehet a kútfúrás árához képest.Magyarország összes víziközmű-szolgáltatójánál égető szükség lenne a korszerűsítésre. A vezetékrendszer elöregedése és az ezzel összefüggő csőtörések önmagukban is hatalmas problémát jelentenek: 2010 eleje és 2023 vége között 2,3 milliárd köbméter ivóvíz folyt el a magyarországi csőhálózatból – írta még 2024-ben a HVG. 2023-ban a vízművek 472 millió köbmétert szolgáltattak a lakosságnak és az ipari felhasználóknak, míg a kitermelt víz mennyisége 643 millió köbméter volt – ennek tehát több mint negyede, 170 millió köbméter folyt el, mielőtt a rendeltetési helyére érkezett volna.Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: egy csőtörést órákon belül helyre lehet állítani, míg ha egy kútcsoport vagy átemelő állomás hibásodik meg, azok akár napokra is kieshetnek, ezek rekonstrukciója tehát még égetőbb, mint a vezetékhálózaté – mondja Arnhoffer András. https://hvg.hu/kkv/20241112_vezetekes-ivoviz-vizikozmuvek-vizhalozat-csatornazottsag-felujitas-KSH-kozel-23-milliard-kobmeter-veszteseg-elmult-tizennegy-ev-ebxRezsiproblémákA rezsistop 2013-as bevezetéséig az önkormányzatok határozták meg a vízdíjat, ami több tényezőtől függött, például a domborzati viszonyoktól is, mert az Alföldön nem kell több száz méter magas dombokra pumpálni a vizet, mint például Zala megyében, ahol országos viszonylatban is az egyik legmagasabb a vízdíj. A víziközmű-cégek e bevétel egy részét visszaadták a településeknek, hiszen a műtárgyvagyon az önkormányzatok tulajdonát képezi, ezek pedig ebből finanszírozták a szükséges fejlesztéseket. Ez a pénzügyi forrás 13 év inflációja és a befagyasztott vízdíjak mellett teljesen elértéktelenedett, így a hálózat karbantartása is kvázi lehetetlenné vált. Ez különösen az önkormányzati tulajdonú víziközműcégek életét keseríti meg, amiből 18 van az országban – ez az összes vízszolgáltató felét jelenti, a többiben az állami Nemzeti Vízművek Zrt. dominál. https://hvg.hu/360/202219__harc_avizert__celpont_vagy_fegyver__sotalanitas_es_aremeles__vizigverigAz Orbán-kormány a 2014-es uniós költségvetési ciklusban KEHOP-pályázatot írtak ki uniós forrásokból ivóvízminőség-javító beruházásokra, ezt azonban az unió – Arnhoffer András szerint nagyon helyesen – szigorúan ellenőrizte, és csak olyan kapacitások bővítését hagyta jóvá, amelyeknél igazolni tudták, hogy az valóban ivóvíz-felhasználásra kell, nem pedig arra, hogy a lakosság ezt a vizet más célra használja fel.Ironikus, hogy a most súlyos problémákkal küzdő zalaszentgróti régió egy fillért sem kapott fejlesztésre az államtól, pedig több pályázatot is beadtak az önkormányzatok.2023-ban, nem sokkal azután, hogy a kormány az közületi vízfelhasználók számára megduplázta a vízdíjat, az akkori Energetikai Minisztériumon belül létrehoztak egy úgynevezett víziközmű-ellentételezési alapot, amelybe azoknak a településeknek kellett befizetni, ahol a sok ipari felhasználó miatt jelentős többletbevétel képződött – az elv hasonló az iparűzési adó elvonásához, amelyet a Versenyképes Járások Programba csorgatnak be. https://hvg.hu/gazdasag/20231214_vizmuceg_vizfogyasztas_dijak_Energiaugyi_Miniszterium_EM_rendelet_kozmuvek_ivoviz_szennyviz_uzemeltetes_Karacsony_GergelyEbből a forrásból a minisztérium – igaz, gyakorlatilag teljesen átláthatatlanul – visszaosztott azon közműcégeknek, amelyek nem voltak ilyen szerencsés helyzetben. Az erről szóló rendelet meghatározza, hogy mennyit kapnak rekonstrukcióra, amit az önkormányzat helyett elvégez a közműcég, és mennyit fordíthat a saját működésére.Mi például működésre 600 millió forinttal kapunk kevesebbet, mint a tényleges költségünk, de legalább a villanyszámlát már ki tudjuk fizetni– vázolja a helyzetet Arnhoffer András.Ezekből a forrásokból már elindulhatott a 14 évvel ezelőtt leállt rekonstrukciós munka, ez azonban egyelőre csak az elmaradások enyhítésére jó. A vizes szakemberek szerint muszáj lesz hozzányúlni a 2013-as szinteken befagyasztott vízdíjhoz, és egységesíteni kellene azt, hiszen jelenleg több ezer település egyéni árképzése van befagyasztva. Egységesítés esetén viszont szükség lenne egy kompenzációs rendszerre, hogy az önköltség alatti díjak mellett szolgáltató cégek se kerüljenek hátrányos helyzetbe, ezt ugyanakkor a fent vázolt rendszernél jóval transzparensebben kellene csinálni, hogy az önkormányzatok és a közműcégek tervezni tudják a jövőjüket.Nyitókép: Vödörben viszik haza a vizet Solymáron a 2022-es vízhiány idején. Fotó: Veres Viktor / HVG