Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese (k), Magyar Péter, Gajdos László és Bóna Szabolcs a helyi önkéntes vízőrzők által a vízmegtartás miatt elárasztott homoki gyepterületen, Kiskunmajsán – Fotó: Tanács Zoltán / FacebookMelegben lassabban telik az idő, olyan érzésünk lehet, mintha már legalább egy hónapja történt volna, hogy az országos tisztifőorvos elrendelte az egész országra kiterjedő másodfokú hőségriasztást (amit aztán harmadfokúra emelt), de ez valójában alig 11 napja, június 20-án történt.Az elhúzódó hőhullámban, ahogy napról napra emelkedik a hőmérséklet, érezhetően fogy az emberek türelme. A közösségi médiában egyre többet lehet találkozni olyan véleményekkel, hogy miért nem csinál már valamit a kormány, minek van Élő Környezetért Felelős Minisztérium, és Gajdos László ne csak állatsimogatással szerezzen lájkokat.A türelmetlenség érthető, a 40-42 fokban az embereket napok óta arra kéri a kormány, hogy spóroljanak a vízzel, ne locsolják a füvet a kertjükben, és munka után hazaérkezve ne kapcsolják be a légkondikat. A hírek pedig arról szólnak, hogy ezrek maradtak áram nélkül, egyre több helyen van súlyos probléma a vízellátással, 120 településen pedig harmadfokú vízkorlátozást kellett bevezetni, a Tisza vízszintje rekordalacsony, a Velencei-tó kiszáradása pedig még az űrből is látszik, a Dunát a paksi erőműnél mégis engedik 31,5 fokra melegedni.De ha beülünk egy kicsit egy hűtött helyiségbe, és elmúlik a hőséggel járó ingerlékenység, akkor politikai meggyőződéstől függetlenül könnyen belátható, hogy a Magyarországon még soha nem mért 42 fokos tetőzéssel járó hőkupoláért nem a Tisza-kormány, hanem a globális éghajlati folyamatok a felelősek – amiket tovább fokozhat, hogy visszatért, és minden idők legerősebbje lehet a melegedést fokozó El Niño. A klímaváltozás motorja pedig az emberi tevékenység, és bár nagyrészt a szennyező óriáscégek és iparágak okozzák, de a hétköznapi, egyszerű emberek mindennapi cselekedetei is befolyásolják.Éppen ezért, bármennyire szeretünk is ujjal mutogatni nálunk nagyobb hatalommal bírók felé, valójában áttételesen tényleg a mi tevékenységeink azok, amiknek következtében például elfogy a víz Szadán, Erdőkertesen vagy Veresegyházon. Szóval a kormány által tanácsolt víz- és áramtakarékossági tanácsok kellően megalapozottak ezekben a helyzetekben, és nem is várható el, hogy varázsütésre új vízhálózatok szülessenek az agglomerációban, vagy szélerőművek hada álljon szolgálatba. A kormány most azzal tud gazdálkodni, amit 16 év után megörökölt, a sokszor kifacsart, teljesítőképességük határán mozgó állami szolgáltatási cégek pedig minden tőlük telhetőt megtesznek.A vízügy, a katasztrófavédelem, a mentő- és rendvédelmi szolgálatok mindennapi munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi rendkívül hosszúra nyúlt hőhullámnak eddigi tudomásunk szerint egyetlen áldozata sem volt, miközben a WHO adatai szerint Nyugat-Európában a kora nyári hőhullám már több mint 1300 többlethalálhoz vezetett.De mit csinált a kormány?Ahogy az országos alapvető szolgáltatások területén, úgy a hazai természet- és környezetvédelemben sem várható el, hogy gyökeres változás álljon be másfél hónap alatt. Már csak azért sem, mert az ökológia nagyon komplex rendszer, ezért a klímaváltozással járó problémakört és az ahhoz való adaptálódást nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Sőt, valójában az lenne a legnagyobb baj, ha a kormány ide-oda kapkodva hozna átgondolatlan, akár egymásnak ellentmondó intézkedéseket.De nézzük meg tételesen, hogy a nyilvánosságra került információk alapján mit tett eddig a környezet- és természetvédelemért és a klímaadaptációért a Tisza-kormány, illetve az Élő Környezetért Felelős Minisztérium!Gajdos Lászlót még meg sem választották miniszternek, amikor meghirdette a vágatlan májust, és a kezdeményezéshez számos város, köztük fideszes vezetésű települések is csatlakoztak.Már a kormány megalakulásának másnapján azonnali hatállyal elrendelte a fakivágások beszüntetését a védett erdőkben, és bejelentette az állami erdőgazdálkodás átalakítását – az erdeink, ahogy egyébként minden, akár csak pár négyzetméteres zöldfelület is, hatékony védelmet nyújtanak a hőség és a hőszigethatás ellen.Magyarország csatlakozott a stockholmi miniszteri nyilatkozathoz, amely az európai országok együttműködését erősíti az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében.Az új kormány első kormányülésén nagyon hangsúlyos szerepet kapott az aszályhelyzet, létrehozták az Országos Vízügyi Koordinációs Központot, ami azóta is folyamatosan koordinálja a vízhiány elleni védekezést, továbbá bejelentettek egy 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztést.Bejelentették a Nemzeti Vízművek átvilágítását és az egész vízügyi ágazat feladatainak átgondolását, valamint azt, hogy hamarosan új pályázatot írnak ki a víziközmű-fejlesztésekre.Megkezdődött a Velencei-tó vízpótlását szolgáló két tározó rekonstrukciója, továbbá Gajdos László részvételével egyeztetést tartottak helyi környezetvédő civilekkel, polgármesterekkel és a vízügyi szakemberekkel a tó megmentési lehetőségeiről. A közös munka célja egy átfogó Velencei-tó-törvény előkészítése lehet, amely megteremti ehhez a szükséges jogi kereteket. A megoldási lehetőségekről ebben a videónkban tájékozódhat.A 16,4 milliárd euró uniós forrás potenciális hazahozataláról szóló tárgyalássorozaton az Európai Beruházási Bank új, Magyarországért is felelős horvát alelnökével egyeztettek a környezeti fenntarthatóságról és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességről, a vízgazdálkodás, a vízvisszatartás és a szennyvízkezelés korszerűsítéséről.Mindeközben a minisztériumnak olyan feladatokkal is meg kellett küzdenie május 12-e óta, mint a Nyugat-Magyarországot érintő azbesztszennyezés, a debreceni Semcorp akkuipari üzemének vagy a szegedi BYD-gyárnak a környezetszennyezési ügye. Arról nem is beszélve, hogy örökségként megkapta feladatul, hogy új klímatörvényt dolgozzon ki, miután az előző törvény egyik paragrafusát az Alkotmánybíróság tavaly nyár elején Alaptörvény-ellenesnek minősítette.Háttér-információk szerint a fentiekkel párhuzamosan zajlik a minisztériumban az a folyamat, amiben átnézik az egyes, széles spektrumú feladatkörrel felruházott, de az előző környezetvédelmi minisztérium 2010-es megszüntetése óta teljesen széttagozódott, és humán- és anyagi erőforrásaiban amortizálódott szervezeti intézményrendszert, egyeztetik a feladatköreiket, megszüntetik a párhuzamosságokat, és ha kell, akkor újakat hoznak létre.Mindemellett kialakítják azokat a stratégiákat, amikkel a minisztériumnak az új szemléletváltás élére kellene állnia az országban azok után, hogy az elmúlt 16 évben a Fidesz-kormányok a környezet- és természetvédelmet szinte teljesen partvonalon kívülre tették, a környezeti szempontokat rendre alárendelték a gazdasági céljaiknak, az úton-útfélen kiemelt beruházássá tett projektekkel pedig az esélyét is elvették annak, hogy azokat bárki megakassza valamiféle zöldszempont érvényesítésével.Gajdos Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi szankciórendszerét ígérteGajdos László miniszteri meghallgatásán a fentieken kívül még azt vetítette előre egyebek között, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztériummegteremti Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi szankciórendszerét. Szigorú hatósági fellépést ígért, drasztikusan megemelik a büntetési tételeket. Következetesen érvényesítené a szennyező fizet elvet, és az így befolyó pénzt a környezetvédelmi problémákra költené;jelentősen növeli a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását is. Ezzel lehetne erdőket, mezőgazdasági területeket öntözni, halastavakat tölteni;párbeszédre törekszik a civilekkel, jobban adna a szavukra, még akkor is, ha ez lassítja a döntési folyamatokat;szeretné elérni, hogy a tíz hazai nemzeti parkban a természetvédelmi szempontok legyenek az elsődlegesek, ne a gazdálkodás;megduplázná a természetvédelmi őrök számát, és megemelné a fizetésüket;nagy hangsúlyt helyez a fiatalokra és a környezeti nevelésre.Gajdos László kritikusainak érvei szerint a miniszter a „partvonalról”, vagyis az állatvédelem és nem a környezetvédelem területéről érkezett, ezért nem találják őt kellően potensnek az ország előtt álló feladatok megoldására. Támogatói viszont azt mondják, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy jó a szervező- és az együttműködési készsége, és emellett olyan, a természet- és környezetvédelmi szakmában elismert szakemberekkel vette körbe magát, mint például Sipos Katalin biológus, aki a WWF Magyarország igazgatói pozícióját hagyta ott, hogy a tárca természetvédelemért felelős helyettes államtitkára legyen. A stábjának tagja lett Kertész-Káldosi Zsuzsanna környezetmérnök is, aki a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója volt, mielőtt elvállalta volna a környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkári posztot. Kelemen Ágnes környezetgazdász lett a vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki az Európai Bizottságnál, a versenyszférában és a civil szektorban is szerzett gyakorlatot.Ezt ígérték a választás előtt meghirdetett programjukbanDe mit ígért a Tisza Párt a természet- és környezetvédelem területén, amikor február 7-én bemutatta 240 oldalas, A működő és emberséges Magyarország alapjai című választási programját?A program 4., Tiszta és haladó ország – Fenntarthatóság és jövőállóság című fejezetében összekapcsolták az egymásra hatással lévő témaköröket, így egy fejezetben tárgyalták a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, az állat- és környezetvédelem témáját is. A legfontosabb problémaként a több ezer ember halálát okozó légszennyezést, az ország vízmegtartó képességének gyengeségét, a vízi közművek állapotát és a termőtalaj állapotromlását azonosították.A mezőgazdaság legfőbb problémájának annak elavult szerkezetét, gyenge termelékenységét, a korszerű tudás hiányát nevezték meg, a környezetvédelem legnagyobb nehézségeként pedig azt, hogy a politikai-gazdasági érdekek felülírják a környezetvédelmi szempontokat. Utóbbi erősítése érdekében a már felállt önálló környezetvédelmi minisztériumot, és a hatósági rendszer visszaállítását ígérték. A súlyosan szennyező iparágak, különösen az akkumulátoripari beruházások ellenőrzésére önálló szervet akartak létrehozni. A konkrét vállalások között szerepelt, hogy 2030-ra minden településen csökkentik a levegőszennyezést, és azt az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítják. Szintén célként jelölték meg, hogy évente 1 millió tonnával növelik a szén-dioxid-nyelő kapacitást.A program másik ígérete volt, hogy Magyarországot újra vízmegtartó országgá teszik, komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítanak, korszerűsítik az öntözést, rendezik a Tisza és a Duna medrét, 2030-ig javítják a vizek minőségét, hosszú távú ivóvízhálózat-korszerűsítési programot indítanak. Célul tűzték ki, hogy a hálózati vízveszteséget 15-20 százalékos szintig csökkentik. A nagy tavakra vonatkozó vállalások között szerepelt, hogy programot indítanak a Balaton megmentéséért, fellépnek a nádasirtások és a vízpartok túlzott beépítése ellen, valamint megőrzik és bővítik a szabadstrandokat.