A felmelegedő éghajlat a vízciklust teszi szélsőségesebbé – mégpedig egyszerre két, ellentétes irányban. Egyfelől gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok és hőhullámok, amelyek apasztják a folyókat, tavakat és a felszín alatti készleteket. Másfelől ugyanez a felmelegedés a szélsőséges csapadékeseményeket – a villámárvizeket, felhőszakadásokat – is felerősíti. A klímaadaptáció vízügyi szempontból tehát kettős feladat: egyszerre kell felkészülni a túl kevés és a túl sok víz kezelésére.A Xylem víztechnológiai vállalat arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaválság valójában vízválság is: aszállyal és villámárvizekkel egyszerre küzdünk.„A klímaváltozást sokan elsősorban a hőmérséklet emelkedéseként élik meg, pedig a mindennapi életünket leginkább a vízbázis oldaláról érinti. Hőhullám idején ez különösen kézzelfogható: csökkennek a vízkészletek, nő a fogyasztás, és nagyobb teher hárul a vízellátó infrastruktúrára” – mondta Gampel Tamás, a Xylem értékesítési vezetője, aki szerint a víztechnológia ma már nem pusztán a víz szállításáról és tisztításáról szól, hanem arról is, hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozás szélsőségeihez. https://hvg.hu/tudomany/20260629_hoseg-hohullam-nyar-ivoviz-vizhiany-globalis-felmelegedes-klimavaltozasMagyarország különösen kitett az aszályoknak. Az OECD országjelentése szerint az elmúlt harminc évből 23 évben alakult ki aszály, nyolc alkalommal pedig az ország területének több mint 80 százalékát érintette. Eközben a talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, a legsúlyosabban érintett alföldi térségekben helyenként már 100-130 milliméteres talajnedvesség-hiány alakult ki. Ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a klímaváltozás Magyarországon elsősorban vízügyi kihívásként jelentkezik, amelyre a korszerű vízgazdálkodás és a digitális víztechnológia jelentheti az egyik legfontosabb választ.Digitális és vizes egyszerre, mi az?A Xylemnél úgy látják, hogy az adaptáció kulcsa egyre inkább a digitális vízgazdálkodás. A valós idejű érzékelők, az adatvezérelt előrejelzés és az intelligens hálózatkezelés lehetővé teszik, hogy a vízszolgáltatók ne csak reagáljanak a szélsőséges helyzetekre, hanem előre felkészüljenek rájuk – ami aszály idején különösen fontos, hiszen ilyenkor minden elcsöpögő liter pótolhatatlan.A vállalat szerint jó példa erre az Egyesült Királyság legnagyobb okosvízhálózata, amelyet a Yorkshire Water épített ki. A rendszer 84 mérési körzetet, mintegy 300 kilométer vezetéket és 74 ezer ingatlant fog át, és valós időben elemzi a hálózat adatait: a nyomásváltozásokból és a mintázatokból még azelőtt azonosítja a szivárgásokat, hogy azok megjelennének.A szivárgás 32 százalékkal, a látható meghibásodások pedig 57 százalékkal csökkentek. Aszályos időszakban ez a fajta hatékonyság kulcsfontosságú lehet a vízellátás biztonsága szempontjából.A szakember szerint a magyar vízgazdálkodásnak is az aszály és a villámárvizek kettősségére kell berendezkednie. A témában nemrég helyszíni beszámolóval jelentkeztünk egy dél-alföldi projektről: félmilliárd forintot temet a föld alá Szeged, hogy ne száradjon ki a belváros.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Az elmúlt 20 év legsúlyosabb hőhulláma után itt az ideje másként gondolni a vízre
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben, a kormány vízellátási, közlekedési és munkaszervezési intézkedéseket rendelt el. Eközben az ország középső része súlyos aszállyal küzd. A kánikula idején a közbeszéd érthető módon a folyadékpótlásra és a hőség egészségügyi kockázataira összpontosít. A Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem szerint érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a klímaváltozás leglátványosabb és legközvetlenebb hatása valójában a vízen, az ország vízbázisán keresztül érvényesül.












