Teljes megújulásra van szükség! – jelentette ki Orbán Viktor április 16-án, a súlyos választási vereség utáni első interjújában, a folyamat első mérföldkövének pedig a hétvégén rendezett Fidesz-kongresszust tekintette a párt. Az esemény néhány felszólalója a Fidesz-vezetés fejére is olvasta kritikáit, hogy aztán óriási többséggel újraválasszák vezetőjüknek a posztért ellenjelölt nélkül induló Orbán Viktort, aki beszédében azt is leszögezte, hogy esze ágában sincs megváltozni, az alelnökök pedig az általa javasolt jelöltek lettek. Az Europion piackutató HVG számára készített reprezentatív felmérése szerint a kongresszuson történtek nem igazán győzték meg az embereket arról, hogy a Fidesz megújulás útjára lépett. A megkérdezettek 42 százaléka látja úgy, hogy ez egyáltalán nem sikerült, 15 százalék szerint inkább nem sikerült, 12 százalék szerint sikerült is meg nem is, és mindössze 6 százalék látja úgy, hogy teljes mértékben sikerült, 15 százalék pedig nem tudja ezt megítélni.A pártferenciák alapján azonban óriási a különbség azok között, aki elmondásuk szerint a Tiszára, illetve a Fideszre szavaztak áprilisban. Utóbbiaknak csak 6 százaléka vélekedik úgy, hogy a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, szemben a tiszások 78 százalékával, míg a mi hazánkosok 24 százaléka választotta ezt az opciót. Ugyanakkor a – választás idején – fideszeseknek is csak a 16 százaléka érzi úgy, hogy a teljes mértékben sikerült elindulni a változás felé, miközben egyetlen Tisza-szavazó sem akadt, aki meggyőzött volna erről a kongresszus, és a mi hazánkosoknak is csak egy százaléka vélte felfedezni a megújulás határozott jeleit. https://hvg.hu/360/20260616_orban-viktor-utodja-fidesz-kongresszus-megujulasEgy részletben azonban feltétlenül eltért a mostani kongresszus a korábbi fideszes tiszújításoktól, Orbán Viktor ugyanis ezúttal két év helyett csak egy évre kért és kapott felhatalmazást. Ezt azzal magyarázta, hogy jövőre át akarja adni a fiatalabb generációnak a vezetést a Fideszben, amelyből addigra, mint fogalmazott „rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártot” kíván faragni. Figyelembe véve, hogy a parlament hétfőn nyolc évre korlátozta a miniszterelnöki ciklusok hosszát, vagyis Orbán nem lehet többé a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, amennyiben tartja a szavát, és átengedi a párt vezetését, úgy bajosan térhet már vissza bármilyen formában a hatalomba.A teljes népesség 49 százaléka nem is számít arra, hogy Orbán egy év múlva valóban hátrébb lép, mindössze 27 százalék hisz ebben. Érdekes módon pont fordított az arány a fideszesek körében, de közöttük sem haladja meg az 50 százalékot azoknak a száma, akik szerint Orbán átadja majd a stafétát jövőre, a tiszásoknak pedig mindössze 13 százaléka bízik a Fidesz-elnök szavában. (Itt is fontos újra megjegyezni, hogy a pártpreferencia esetében az Europion azt kérdezte, hogy a válaszadók melyik pártra szavaztak idén áprilisban, nem azt, hogy melyik pártra szavaznának, ha most volna a választás.)A Fidesz-kongresszus alaphangját egyébként Magyar Péter adta meg, aki szombat reggel kormányülésekről, belügyminisztériumi döntésekről mutatott be dokumentumokat, amelyek azt bizonyították, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha a nyilvánosság előtt ezt konzekvensen letagadta. A miniszterelnök szerint ez az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugsága, hasonlóan súlyos botrány, mint a kegyelmi ügy, és magát a Fidesz-kongresszust is okafogyottá tette. De vajon hogyan csapódott le a közvéleményben?Az Europion felmérése szerint bár átvitte az ingerküszöböt a vitnyédi tábor ügye, nem csekély a szórás a botrány horderejének megítélésében. 25 százalék szerint ez egy nagyon jelentős, 22 százalék szerint pedig inkább jelentős ügy, 14 százalék szerint viszont egyáltalán nem az, 11 százalék szerint pedig inkább nem jelentős, míg a válaszadók közel harmada ingadozó állásponton van, illetve nem tudja megítélni az ügy súlyát. A pártszimpátiák ebben az esetben is számottevően befolyásolják, ki hogyan viszonyul a kérdéshez, a Tisza-szavazók legnagyobb csoportja (46 százalék) Magyar Péterrel ért egyet a botrány jelentőségét illetően, míg az április Fidesz-szavazóknak csupán a 6 százaléka gondolkozik így, 36 százalékuk szerint viszont egyáltalán nem lényeges az ügy.Utóbbiak alighanem elfogadják Orbánéknak azt a magyarázatát, hogy a vitnyédi menekülttábor építése csak afféle trükközés, taktikázás volt az Európai Unió megtévesztésére. (Vagy ahogy Pottyondy Edina összefoglalta: „tehát Orbán Viktor beismerte, hogy hazudott a magyaroknak, de csak azért, hogy hazudhasson az Uniónak.”) Úgy tűnik, ez az okfejtés a társadalom többségét sem győzte meg, összességében 48 százalék számára nem volt hihető (egyáltalán vagy inkább nem), szemben azzal a 24 százalékkal, akik szerint mindez teljes mértékben vagy inkább hihető. De még a Fidesz-szavazók is jóval kisebb arányban fogadják el kételyek nélkül a magyarázatot (34 százalék szerint szerint teljesen hihető), mint amennyien a Tisza-szavazók egyértelműen elutasítják azt (65 százalék szerint egyáltalán nem hihető).„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az eredményeket Bojár Ábel, az Europion kutatási Igazgatója. „A jelenlegi adatok alapján például a (választás idején) fideszesek csak 42 százaléka gondolja, hogy Orbán Viktor pártjának sikerült volna a megújulás útjára lépnie, csak 49 százaléka hiszi el neki, hogy egy év múlva hátrébb fog lépni a fiatalok javára és a vitnyédi táborra adott magyarázatot is csak 56 százalékuk tartja hihetőnek. Ezzel szemben a választás előtti időszakban a Fideszt érintő ügyekben jellemzően a tábor legalább kétharmada, de inkább még nagyobb aránya tudott azonosulni az akkori kormánypárt narratívájával.MódszertanAz Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 június 16-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekciós eljárásban különböző digitális tevékenységekre vonatkozó változókat és az áprilisi szavazat-visszaemlékezéseket is figyelembe vették.Nyitókép: Orbán Viktor fotózkodik a Fidesz-kongresszuson. Fotó: Facebook / Orbán Viktor