„Ha erőszakolnak, legalább kiabálni kell. Arról nem beszélve, hogy akkor nekik is fájjon.”Ezzel az Orbán Viktortól vett mondással foglalta össze a volt miniszterelnök régi-új sajtófőnöke, Havasi Bertalan, hogyan kéne szerinte ellenzékben viselkednie a Fidesznek. Ehhez képest azt látjuk, hogy a Fidesznek nincs világos politikai és kommunikációs irányvonala, az 57 fősre zsugorodott frakciójukat pedig teljesen leuralja a parlamentben Magyar Péter.Közben elkezdtek elszivárogni tőlük a szavazók: az április 12-i választás végeredményét legpontosabban előrejelző Medián májusi felmérése szerint a Tisza 68 százalékon áll a pártválasztók között, míg a Fidesz már csak 24 százalékon. A 21 Kutatóközpont ugyancsak májusban azt mérte: már háromszor annyi szavazójuk van Magyaréknak, mint Orbánéknak. A Havasi-féle idézet analógiájára: ha kiabált is a Fidesz, azt egyre kevesebben hallották meg, fájdalmat viszont biztosan nem okoztak a népszerűsége csúcsán lévő Magyar Péternek és a Tiszának.Ilyen helyzetben fordul rá a Fidesz a szombati tisztújító kongresszusra, ami az Orbán Viktor által beígért nagy megújulás egyik fontos állomása lehet. A kongresszuson szavaznak az új, 28 fősre bővített elnökség összetételéről, illetve várhatóan egy évre ismét pártelnöknek választják meg Orbán Viktort, aki kis megszakítással (2000–2003) 1993 óta vezeti a pártot. Módosítják a Fidesz alapszabályát is, amivel újból előtérbe kerülhetnek az önkormányzatokban maradt erős pozícióik.Hová tűnt Orbán Viktor?Kérdés, hogy a tisztújítás és a beharangozott új szervezeti felépítés mennyiben oldja majd meg a Fidesz problémáit. Jelenleg a Fidesznek nincs világos politikai irányvonala, és az sem látszik, ki lenne képes arra, hogy irányt szabjon a pártnak. A húzónevek közül Lázár János, Kocsis Máté és Szijjártó Péter nem jár be a parlamentbe, a választás óta gyakorlatilag láthatatlanok a közéletben. Adná magát, hogy ellenzékben is Orbán Viktor legyen a Fidesz vezére, de egyrészt a volt miniszterelnök 36 év után nem ült be a parlamentbe, másrészt igyekszik háttérben maradni, a nyilvánosságban is alig szólal meg.Még a saját pártja politikai akcióin sem vesz részt, legfeljebb a Facebookon fejezi ki támogatását. Nem volt ott a Sándor-palota előtt tartott szimpátiatüntetésen, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök és a többi lemondásra felszólított állami vezető védelmében szerveztek fideszes véleményvezérek, sem a migrációs paktum elleni, igencsak vérszegényre sikeredett demonstráción. Ezeken a megmozdulásokon egyébként sem hangzottak el konkrét politikai célok. Nagyjából annyiban merült ki az üzenet, hogy „nem hagyjuk”, ami a régi ellenzéki tüntetések hangulatát idézi. Ugyanennyire céltalannak látszik, hogy Orbán Viktor korábban a Fidesz-kormányzás „vívmányainak” megvédésére szólította fel az övéit. Nem világos, hogyan képzelik el ellenzékből a kormányzásuk eredményeinek megvédését, hiszen a kétharmad birtokában a Tisza azt csinál, amit akar.Orbán nyilvános megszólalásaiból ugyanakkor az olvasható ki, hogy radikálisabb irányba fordítaná a Fideszt. Ezt célozta a Dopemannek adott, fideszes körökben is nagy megrökönyödést kiváltó interjúja is, amiben a második igeforrásának nevezte a fideszes propagandista-provokátor Bede Zsolt durva és súlyosan gyűlöletkeltő oldalát, a Vadhajtásokat. A Magyar Nemzetnek már egyértelműen arról beszélt a bukott miniszterelnök, hogy a radikális oldal felől kell megkezdeni a Fidesz újjáépítését:„Mindig a szélen kell kezdeni az újjáépítést: a kurucoknál, a radikálisok világában. Mégpedig azért, mert a legnagyobb veszély ilyenkor, hogy a tábor széle letörik, radikális válaszokat keres, eltávolodik a polgári középtől, és a jobboldal kettészakad.”A tisztújító kongresszus után talán jobban kirajzolódik majd, hogyan nézhet ki a Fidesz radikalizálódása. A parlamenti frakció egyelőre nem pont ebbe az irányba indult el, Navracsics Tibor pedig az 1998-as Fideszhez való visszatérésről és a polgári Magyarország eszméjének felélesztéséről beszél.Felemás megújulás, széttöredezett kommunikációOrbán hiányában Gulyás Gergely próbálja meccsben tartani a Fideszt az Országgyűlésben. Nincs könnyű helyzetben a frakcióvezető, mert Magyar Péter minden egyes alkalommal a fideszesek fejére olvassa az elmúlt 16 év kormányzásának bűneit, a korrupciót, a gyermekvédelemben történt súlyos visszaéléseket és a közszolgáltatások leépülését, amire eddig nem nagyon volt jó válaszuk.Legalábbis egyelőre nem tűnik túl hatékonynak a kétharmados Tisza-győzelem után a fideszes múltjával támadni Magyar Pétert. Ráadásul még plusz támadási felületet is adtak Magyarnak azzal, hogy a nagy megújulás közben B vonalas arcokkal és egyéniben alaposan leszereplő politikusokkal (Németh Balázs, Radics Béla, Pócs János, Tuzson Bence stb.) töltötték fel a frakciót. A kritikus hangoknak viszont nem jutott hely, a Fidesz kampányának stílusát kritizáló Király Nóra és a megélhetési karrierjobboldaliakról beszélő Ferencz Orsolya sem kapott mandátumot.A Fidesz kommunikációja is teljesen széttöredezetté vált, nincsenek központilag meghatározott, jól sulykolható üzeneteik. A korábban brutális hatékonysággal működő propagandagépezet elhalkult, jellemzően egy-egy képviselő próbálja közvetíteni a Fidesz álláspontját a Facebookon.Két ügy van, amit most nagyon nyom a Fidesz. Az egyik a migrációs paktum, ami szerintük „kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menedékkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő Magyarország számára”. A parlamentben többször is felszólították a kormányt, valljon színt, milyen vállalásokat tettek a befagyasztott uniós forrásokért cserébe. A keménykedés ellenére a múlt pénteki tüntetést elnézve magukat a fideszeseket sem mozgatta meg igazán az ügy. Valószínűleg nem véletlen, hogy Orbán sem adta a nevét a megmozduláshoz.Gulyás Gergely szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. május 27-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / TelexA másik fő téma a jogállamiság védelme és a Sulyok Tamás melletti kiállás. A Fidesz már pártállamról és „Magyar Péter-i önkényről” beszél, csakhogy a jogállamiság miatti aggódás finoman szólva sem túl hiteles tőlük. Még kormányon folyamatosan lesöpörték a jogállamiság helyzetével kapcsolatos ellenzéki aggályokat, közben saját embereikkel töltötték fel a fontos állami intézményeket, az éppen aktuális politikai érdekeik szerint írták át a választási szabályokat, nem beszélve az Alaptörvény folyamatos módosítgatásáról.Ugyanígy kétséges, mennyire éri meg politikailag a Sulyok Tamás melletti kiállás. Novák Katalin lemondása után a Fidesz nem egy autonóm, ismert és népszerű karaktert keresett a helyére, hanem olyat, aki nem zavar sok vizet, amivel tulajdonképpen azt üzenték, hogy az államfői poszt nem fontos. Most ugyanazt a Sulyokot akarják megvédeni Magyar Péterrel szemben a köztársasági elnöki poszt méltóságára hivatkozva.Orbánnal vagy nélküle?Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az elnöki posztra ismét egyedül Orbán Viktor pályázik. A párt történetében mindössze egyszer akadt kihívója: az 1994-es súlyos választási vereség után az egyik alapító, Wachsler Tamás indult el a tisztújításon ellene.„Nem történelmi tett volt az, hanem naivitás”– emlékezett vissza az indulására a 2025-ben meghalt Wachsler pár éve a 24.hu-nak adott interjúban. Azért indult el Orbán ellen, mert szerinte a Fidesz vezetése nem nézett szembe az 1994-es vereség okaival. „Sokakkal együtt azt gondoltam, valaki kell viselje a felelősséget a történtekért.” Állítása szerint sokan biztattak, hogy induljon el a tisztújításon, aztán egyszer csak azt vette észre, hogy a mögötte állók sorra elnémulnak, Orbán pedig nagyon simán, kétharmaddal megnyerte a pártelnöki választást.Most is történelmi vereséget szenvedett a Fidesz, de még azt is kevesen merték felvetni, hogy Orbánnak vállalnia kellene a felelősséget. Király Nóra volt csepeli jelölt volt az egyetlen, aki nyilvánosan hiányolta Orbán lemondását a választás estéjén. Azt viszont többen felvetették, hogy nehezen elképzelhető a Fidesz története Orbán nélkül. A párt előtt álló dilemmát Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester fogalmazta meg pontosabban: szerinte valahogy fel kell oldani az ellentmondást, hogy Orbán Viktor„személye nagyon fontos a közösség számára, de immáron van egy része az országnak, amely elsősorban miatta utasítja el a Fidesz politikáját”.A 21 Kutatóközpont Telex megrendelésére készült május eleji kutatása is azt mutatta, hogy az áprilisban a Fideszre szavazók 68 százaléka nem szeretné, hogy Orbán lemondjon, de volt 28 százalék, aki úgy gondolta, hogy helyes döntés lenne, ha átadná másnak a párt vezetését.Orbánnak abból kell főznie, amije maradtA kongresszuson nem csak az elnökségről és Orbánról szavaznak majd. Módosítják a Fidesz alapszabályát, ami Havasi Bertalan szerint alapjaiban megváltoztatja a párt szervezeti felépítését. A legfontosabb módosítás, hogy megszűnik a választókerületi rendszer, és a jövőben a Fidesz szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik: a pártban települési csoportok és megyei választmányok lesznek. A megyei választmányok megyei elnököket választanak, akik automatikusan tagjai lesznek az új elnökségnek. A Fidesz országos elnöksége jelentősen bővül, így a jövőben a 19 megyei és a fővárosi elnökből, az országos választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből, azaz összesen 28 főből áll majd.A választókerületi rendszert a 2002-es vereség után egy évvel összehívott kongresszuson vezették be, szükségességét a hatékonyabb működés mellett azzal indokolták akkor, hogy az ellenfél, az MSZP szervezettségben és erőben is föléjük kerekedett. Ez később sikeres szervezeti innovációnak bizonyult, és az elmúlt 16 évben a választókerületi elnökök a körzetükhöz tartozó településeken olyan befolyást tudtak kiépíteni, amely jóval túlmutatott a hagyományos képviselői munkán. Előfordult például, hogy Németh Szilárd választókerületi elnök aláírása is rákerült arra a dokumentumra, amely Soroksár vis maior kormányzati támogatásáról szólt, de más pályázati pénzek elosztásában is jókora informális hatalmuk volt.A választókerületi elnökök irányították a helyi szervezeteket és kampányokat, döntő szavuk volt abban, hogy a körzetükhöz tartozó településen kiket indít a párt az önkormányzati választáson, az országgyűlési választáson pedig néhány kivételt leszámítva ők maguk lettek a helyi jelöltek. Ők feleltek a pártvezetés központi döntéseinek végrehajtásáért, a választói adatbázis frissítéséért, az ő feladatuk volt, hogy elég aláírást gyűjtsenek össze, és kellő mennyiségű embert mozgósítsanak a kampányban a DPK-gyűlésekre, Békemenetekre, kampányfórumokra, közösségi médiás csoportokba.László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz pártstruktúrája mindig Orbán Viktor aktuális politikai érdekeihez igazodott, most is ez a fő mozgatórugó. Korábban az volt a fontos, hogy a 106 egyéni kerületi elnök közvetlenül hozzá legyen bekötve, az új helyzet viszont új felállást követel. Azzal, hogy a Fidesz jelöltjei közül mindössze tízen tudtak egyéni mandátumot nyerni, az elosztható forrás is jóval kevesebb, működő pártszervezetet nem lehet 96 vesztes jelöltre építeni. A struktúraváltás tehát nagyrészt kényszer is – mondta az elemző. Szerinte Orbán lényegében szélnek eresztette az egyéni választókerületi elnököket, akik a pénz politikai értelemben vett hasznos elköltéséért feleltek eddig, nem a megszerzéséért.„Egyszerűen abból kell Orbánnak főznie, amije maradt, márpedig a megyei közgyűlésekben és a települési önkormányzatokban akadnak még potensebb emberei, őket igyekszik a Fidesz ernyője alatt tartani.”László Róbert szerint ez sem lesz egyszerű, mivel a Fidesz brand kifejezetten taszítóvá kezd válni. Sok polgármester már 2024-ben is inkább függetlenként vagy valamilyen lokálpatrióta szervezet jelöltjeként indult, és ez a folyamat bizonyosan fel fog gyorsulni. A polgármesterek közül messze Cser-Palkovics András mozgása a legérdekesebb, aki a legnépszerűbb fideszes polgármester a nagyobb városok vezetői közül: most a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke is lett, és eddig ügyesen tartotta maga mellett az ellenzéki érzelmű szavazókat is.Cser-Palkovics nevét Navracsics Tibor is bedobta a napokban. Ő arról beszélt, hogy a Fidesz megújulása akkor lehet a közvéleménynek is meggyőző, ha az elnökségben helyet kap legalább egy sikeres polgármester. A párt négy legsikeresebb megyei jogú várost vezető polgármesterét ajánlotta a tagság figyelmébe: Cser-Palkovics Andrást, Balaicz Zoltánt, Hernádi Ádámot és Szita Károlyt.Cser-Palkovics András polgármester beszél Orbán Viktor országjárásának székesfehérvári állomásán, a Városház téren 2026. április 10-én – Fotó: Alföldi Dániel István / TelexAzért is éri meg a Fidesznek szervezetileg az önkormányzati rendszerhez igazodnia, mert az áprilisi súlyos vereség után egyedül az önkormányzatokban maradtak erős bástyáik. A 2024-es önkormányzati választáson még nem indult el a Tisza, és a Fidesz rengeteg településen szerzett többséget. Ezek pedig a következő években fontos gazdasági-politikai hátteret adhatnak a pártnak és gazdasági holdudvarának, mint ahogy 2006 és 2010 között is építettek például a Kósa Lajos vezette Debrecenre, a Borkai Zsolt által vezetett Győrre vagy a Lázár János által vezetett Hódmezővásárhelyre. A helyi szint megerősítése stratégiailag is fontos: a következő parlamenti választás előtt egy évvel lesz önkormányzati és EP-választás, ennek eredménye meghatározhatja, hogyan fordulnak rá a pártok 2030-ra.Ezen kívül az is szerepet játszhat a szervezeti struktúra megújításában, hogy még nem tudni: az új parlamenti tiszás kétharmad hogyan fogja átalakítani a választási rendszert és a választókerületi beosztást, ezért a Fidesznek szervezetileg is érdemes rugalmasabb működésre átállnia. Már a mostani kampányban is látszott, hogy a jelenlegi struktúra nem volt képes hatékonyan aktivizálni az egyre öregedő tagságot. A módosítással az lehet a cél, hogy az alapszervezetek nagyobb autonómiát kapjanak, és helyben szervezzék újra magukat.László Róbert úgy gondolja, hogy az elnökség továbbra sem Orbán Viktor ellensúlya a pártban, de arra alkalmas lehet a kibővítése, hogy demonstrálja, sokkal több hang hallható, mint korábban.„Orbánnak az a fontos, hogy egyben tartsa azokat, akik még megmaradtak a pártnál, és sokkal inkább az önkormányzati tisztséget viselőkre számít, mint a parlamenti frakcióra.”A 10 órakor kezdődő kongresszuson kiderül, milyen irányba indulhat el a Fidesz, és kik ülhetnek be a megújult elnökségbe. A rendezvény legfontosabb történéseit, beszédeit percről percre követjük.