Az áprilisi választások óta kevés alkalommal szólalt meg Orbán Viktor: a Fidesz veresége után néhány nappal a Patrióta YouTube-csatornájának értékelt, de akkor még csak a felszínt kapargatta, majd májusban Dopemannél járt, ahol megtudhattuk, a Nemzeti Sport mellett a legfőbb igeforrása a Vadhajtások című szélsőjobboldali portál.A volt miniszterelnök a kormányváltás után először szedte össze részletesebben a gondolatait, a Fidesz.hu-ra egy igen terjedelmes röpiratban írta ki magából az érzéseit, megfejtéseit. Orbán a szöveg elején azt próbálja meg bizonygatni, hogy az áprilisi eredmények is megmutatják, a Fidesz–KDNP-vel szembeni diktatúravádak alaptalanok voltak, Magyarország pedig egy szabad ország. A szabadság és a szuverenitás ugyanakkor sokak fejében összekeveredik – folytatja Orbán –, aki szerint „a szabadsághoz elegendő az elnyomás hiánya; a szuverenitáshoz saját erő, nemzeti önerő kell”. Kifejtette, hogy milyen is a szuverén Magyarország, amely önálló tényezőként kell létezzen, hogy ne függjön másoktól, és hogy önmaga mérlegelhesse, kivel, milyen céllal és miben működik együtt. Orbán szerint nekik ez a céljuk.A második passzusban az elmúlt 16 évről írt, amelyet meglátása szerint arra használt fel a kormánya, hogy „felépítse a saját maga fenntartására képes politikai, gazdasági és szellemi rendszert”, valamint arra, hogy „Magyarországot a nemzetközi térben önálló tényezővé tegye”. Felsorolta, hogy ez alatt az idő alatt ki mindenkivel kellett megküzdeniük (Brüsszel, Németország, Soros, amerikai demokraták, Ukrajna, nemzetközi nagyvállalatok), ezt a küzdelmet pedig „szabadságharcnak” nevezi. Orbán Viktor a volt kormánypártról úgy gondolkozik, békeszerető és országépítő polgári erő, de „a szuverenitás megteremtéséért folytatott küzdelem bajvívó testtartásba kényszerítette” őket. A volt kormányfő írásából kiderül az is, 20 évre lett volna szükségük ahhoz, hogy „a külső erővel nem eltávolítható politikai vezetés, nemzetközi léptékben is versenyképes tőketulajdonos csoportok és vállalatok, valamint a nemzetközi tudatipar befolyását visszaszorító szellemi erőközpontok, egyetemek, média, kutatóintézetek hálózatát” hozzák létre.Némi történelemórát is tartott, amelyből kiderült, hogy a magyarok 1990 után tanulták meg, mi a különbség a szabadság és a szuverenitás között, valamint, hogy a modern világban minden nemzet, még a legnagyobbak is a kölcsönös függőségek hálójában léteznek. Szerinte a függőségek egy része hátrányos, más része előnyös. Meglátása szerint '90 és 2010 között inkább ennek a hátrányait tapasztalhatták meg a magyarok, majd 2010-ben jöttek ők, mármint Orbánék, és kiharcolták maguknak a lehetőséget, hogy „a szabadság formális feltételei mellé anyagi és szellemi szabadságot adjanak a magyaroknak”.Ezt követően részletesen felsorolta az Orbán-kormányok vélt vagy valós sikereit, köztük a családtámogatási rendszerrel, 13. és 14. havi nyugdíjjal, az aranytartalék megnövelésével, a migráció elleni küzdelemmel, stb… Orbán röviden azt is kifejtette, mi kell ahhoz, hogy valaki közéjük tartozhasson, majd arról írt, szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. A volt miniszterelnök szerint az EU-ba való belépés után mindenki joggal hitte, Brüsszel inkább segít, mint hátráltat, a változás azonban 2015-ben, a Juncker-elnökség hivatalba lépésével kezdődött, amikor „a nyíltan meghirdetett új stratégia a bizottságot politikai testületté alakította”. „Juncker programjával és személyével három tagország fordult szembe: az angolok, a hollandok és a magyarok. Mindegyikük jelleme szerint végezte. A hollandok lesunnyogtak a pályáról, az angolok végül kiléptek az Európai Unióból, a magyarok maradtak, kiépítették nemzeti szuverenitásuk védvonalait, amelyek mellett az utolsó pillanatig a túlerő minden pergőtűzével szemben kitartottak” – írja Orbán, aki szerint a sors fintora, hogy éppen akkor buktak meg, amikor az európai szuverenisták előre lendülnek.2026-ról és a választáson rájuk nehezedő nyomásról azt írja, össze sem lehet hasonlítani azzal, ami 2022-ben volt, azt azonban elismerte, hogy ebben a vereségben vastagon benne voltak a saját hibáik is: „A minden hosszú kormányzással együtt járó hordalék, rosszul megvívott vagy nem vállalt csaták, az ellenfél válasz nélkül hagyott politikai és technológiai újításai, a fiatalok és a közénk épített úttorlaszok előtti tanácstalanságunk, a szuverenitás védelmére hivatott állami szerveink és szolgálataink gyenge teljesítménye” – összegzett, majd megjegyezte, hogya vereséget illetően nem ez volt a döntő tényező, hanem a velük szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása: Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.Orbán ezt követően azt írja, 2026-ban csak azt ígérhették, hogy az elért eredményeket megvédik, a biztonságot garantálják, a Brüsszellel szembeni küzdelmet folytatják, a békepárti semlegességüket pedig fenntartjuk, ez a perspektíva azonban elvesztette vonzerejét.Orbán úgy véli, a rossz gazdasági helyzet ellenére akkor kaphattak volna még négy évet, ha „a gazdasági sikereink időszakában a szabadságharc vezető rétege olyan kulturális mintát adott volna az embereknek, amely anyagi sikerek nélkül is megtartja őket a létezés magyar minőségét hirdető szabadságharc ügye mellett”, ez a kulturális minta azonban nem jött létre, ehhez még legalább négy évre lett volna szükségük.Nem így lett, jött ugyanis egy „olyan interneten szerveződő, kulturális elit, amely az indirekt politizálás eszközeivel képes volt új mederbe terelni az emberek gondolkodását”. Szerinte ez az elit egy olyan világértelmezést népszerűsített, amelyben a magyar szabadságharc, sőt eleve minden szabadságharc elhibázott lépés, amely belerondít a kényelmes és puha fogyasztói vágyak világába. Arra jutott, hogy ebben az állapotban már semmi nem számított, így az sem, hogy „a Brüsszelből delegált új miniszterelnök-jelölt maga testesíti meg a kormányzóerő minden rossz vonását – annak erényei nélkül. Hiába, ő az egy fenékkel egyszerre három felügyelőbizottságban ülő, örök VIP, az egyetlen ember az országban, aki 2010 óta minden kétharmadnak, immár az ötödiknek is örül, hiába a mentális terheltség orvosilag nyilvánvaló ténye, a többség számára ez már mind nem számított, legyen végre változás, csak jöjjön végre a felemelkedés, az EU-s pénzek képében érkező fényes és könnyű jövő”.Orbán szerint a választáson 3 millió 400 ezer magyar 16 év után az áprilisi fegyverletételt választotta, míg ők 2 millió 400 ezer emberrel együtt a szabadságharc folytatása, a szuverenitás megvédése mellett maradtak.Írása végén a bukott miniszterelnök egy olyan képet vizionál Magyarországnak a Tisza kormányzása idején, ahol „Brüsszel minden pénzt felemészt, Ukrajna viszi és darálja az európai emberek pénzét, jönnek a liberális önkény jól ismert módszerei, az alkotmányos intézmények elleni rohamok, és a jobboldal elleni gyűlölethadjáratok”. Szerinte azonban mindhiába, ugyanis „a szuverén Magyarország eszméjét nem lehet se kitörölni, se kiirtani. Olyan igazság ez, amely nagyobb, mint a mi kis saját igazságaink. Fölénk magasodik. Magához emel, hűségre kötelez. Fidesz, hit, hűség, bizalom” – írja Orbán, aki zárásképp azt hangsúlyozza, mindig itt lesznek.Ha valakinek ezek után még lenne kedve a teljes szöveghez, az itt tudja elolvasni.