Érdekes részletek derültek ki arról, milyen változások mentek végbe a Nyugatrómai Birodalom bukása után a mai Magyarország területén. A kutatásban az ELTE munkatársai is résztvettek, az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Science című tudományos folyóiratban jelent meg.
Északról érkeztek bevándorlók a Kisalföldre
A Nyugatrómai Birodalom bukása, és a területén ezt követően kialakult „barbár királyságok” felemelkedése a 4–6. század folyamán az európai történelem egyik meghatározó korszakváltását jelentette. Ám arról máig meglepően keveset tudunk, hogy ezek a változások milyen hatással voltak a birodalom határterületein, például Pannonia provinciában élő közösségekre. A Koncz István és Yijie Tian vezette kutatócsoport viszont akkori temetők teljes körű biorégészeti vizsgálatával számos új információt tárt fel.
A kutatás során két római kori (3–5. század) és öt langobard kori (6. század) kisalföldi temető halottait tanulmányozták, összesen több mint 300 egyént. A DNS-adatok és a temetkezési szokások elemzésével megállapították, hogy a térségben a római korban főleg dél-európai genetikai örökségű lakosság élt, ugyanakkor az ázsiai és afrikai genetikai elemek is jelentősek voltak. Ez jól tükrözi a Római Birodalom sokszínű, kozmopolita jellegét, ahol különböző földrajzi és kulturális hátterű emberek éltek és mozogtak együtt – derül ki az ELTE közleményéből.
