Nagyot fordult a világ Európával az egy évtizeddel ezelőtti nagy migrációs válság óta, de van, ami nem változott: a kiváltó okok nemhogy nem tűntek el, hanem fokozódtak, a migrációs nyomás sem szűnt meg. A megszerzett tapasztalatok viszont átformálták Európa hozzáállását, aminek megkoronázásaként fogadták el két éve az EU migrációs és menekültügyi paktumát – az Európai Parlamentben szűk többséggel, a tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsban magyar és lengyel ellenszavazattal. A konszenzusnak ára van, így mindent borító, radikális újragondolásról aligha lehetett szó. A kötelező rendelet pénteken, június 12-én lépett hatályba, azonban az EU-tagállamok még a közelében sincsenek annak, hogy teljesítsék az abban foglaltakat. A reform ugyanis bőven igényel felkészülést.Az alapelv szerint a paktum és a hozzá kapcsolt rendelkezések megnehezítik az unióba bejutást, könnyítik a kitoloncolást, több lehetőséget adnak elzárásra, az eljárást pedig gyorsítják. A fizikailag az országban, jogilag az országon kívül zajló, újonnan bevezetett határeljárás hétnapos előszűrés után kettéválik: azokat, akiknek reális esélyük van nemzetközi védelemre, rendes ügymenetben kezelik, míg a várható elutasítás előtt állókat elzárva, s legfeljebb 12 hétig vizsgálják, majd indokolt esetben kitoloncolják. Az előbbiek létszámára nincs plafon, viszont az utóbbira az EU-kvóta ír elő összesen 30 ezer férőhelyes eljárási kapacitást. https://hvg.hu/360/20260609_migracio-bevandorlas-eu-ep2026Megjelenik a kötelező szolidaritási mechanizmus, ami a befogadási kvóta – Magyarországra pár száz fő – alapján az adott országra jutók elszállásolását, ennek személyenként 20 ezer euróért történő megváltását, vagy a rendszer működtetésének operatív támogatását írja elő. Létrejön az Eurodac nevű biometrikus rendszer, ahol a tagállamok egységesen vezethetnek adatbázist a határaikra érkezőkről.A paktum jogilag a szigorítás felé mutat, de nagyon sok elem van benne, ami nem az EU-tól és a tagállamoktól függ, például a visszafogadás és a kiutasítás– értékelt a HVG-nek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte a paktum egyes részei – mint az Eurodac – önmagukban is megállják a helyüket, ám a reform legtöbb eleme egymásra épül, így csak komplexitásában működőképes. A rendelet elemeinek megvalósításával elmaradtak viszont a tagállamok, gyakorlatilag egyikük sincs készen.Senki nincs kész, de Magyarország még egy szalmaszálat sem tett keresztbeAz Európai Bizottság májusi jelentése szerint Csehország, Litvánia, Finnország és Svédország egész jól áll. Bulgária, Németország, Lengyelország és Olaszország viszont elmaradást mutat határeljárási központok kiépítésében, Görögország pedig még ki sem jelölte, hogy hol lesznek ezek. Az adatok szerint Magyarország a legkevésbé felkészült tagállam, ami aligha meglepő, hiszen a Fidesz-kormány az Eurodac kivételével szándékosan nem kezdett bele semmibe.A Keleti pályaudvar a 2015-ös menekültválság napjaibanHVG / Fazekas István
Migrációkutató: Ha Magyarország nem kezdi el beépíteni a migrációs paktumot, még Schengenből is kirakhatják
Úgy lépett június 12-én hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata viszont az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg, és most egyszerre kéne megoldani mindkettőt. Marsai Viktor migrációkutató szerint a Tiszának nincs mozgástere ahhoz, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsa és a Bizottság igényeit is kielégítse. Az ellentmondást az ellenzék is érzi.













