Valóban kötelező betelepítést hoz a paktum Magyarországra? Miért ítélte az EU elenyészőnek a hazai migrációs nyomást, és hogyan tervezi kezelni a helyzetet a Tisza-kormány? Cikkünkben végigvesszük a migrációs csomag működését és a köré épült állításokat.Június 12-től, e hét péntektől kell alkalmazni az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumának legtöbb elemét. A paktum a migráció kezelésére és egy közös menekültügyi rendszer létrehozására vonatkozó szabálycsomag, amit még 2024 májusában fogadtak el az uniós jogalkotók. A paktum az Európai Bizottság tájékoztatója szerint összesen 12 új vagy módosított migrációs jogszabályból áll, a magyar közbeszédben azonban leginkább két pontja szokott szóba kerülni: az, amelyik a tagállamok közötti szolidaritást és a migrációs nyomásnak kitett országok megsegítését szabályozza,illetve a paktum által létrehozott határeljárás és az ehhez kapcsolódó menekültügyi kapacitás. Májusban Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője interpellációt nyújtott be Pósfai Gábor belügyminiszternek a migrációs paktumról. Ebben azt állította, hogy a június 12-én élesedő szabálycsomag „kötelező kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menedékkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő Magyarország számára”.Június 5-én a Mi Hazánk és Fidesz szimpatizánsai tüntettek is a paktum ellen. Másnap Németh Balázs fideszes képviselő a Facebook-oldalán arról írt, hogy a paktum szolidaritási rendszeréből „nincs kibújás, nincs menekvés”. Féligazságnak nevezte Magyar Péter kommunikációját, ami szerint Magyarországnak nem kell senkit befogadnia, Németh szerint ugyanis a paktum értelmében a befogadás kiváltása is súlyos összegekbe kerül majd az országnak. Németh felháborítónak tartja emellett, hogy az Európai Bizottság nem sorolta Magyarországot a migrációs nyomás alatt álló országok közé, miközben a déli határon „bő tíz éve folyamatos a nyomás”.