Valóban a ridegségéről híres Dánia menekültügyi rendszere, de szigorban aligha verheti Magyarországot, ahol már a menedékkérelem beadásáig is csak egy maroknyi ember jut el évente.Június 12-én, pénteken hatályba lépnek azok az uniós menedékjogi jogszabályok, amelyeket Migrációs és Menekültügyi Paktum néven 2024-ben fogadott el az Európai Parlament és az EU Tanácsa. A jogszabálycsomag többek között azt a kérdést rendezi, hogyan kellene a tagállamoknak segítenie azokat az országokat, amelyek fokozottabb migrációs nyomás alatt állnak. Tartalmáról mindent meg lehet tudni ebből a cikkünkből.A parlament június 1-jei, hétfői ülésnapján Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva Toroczkai László, a Mi Hazánk, és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője állásfoglalásra próbálta késztetni Magyart az uniós migrációs megállapodással kapcsolatban. Mindketten utaltak Ursula von der Leyen és a miniszterelnök május 29-i közös sajtótájékoztatójára az uniós források hazahozataláról, ahol az Európai Bizottság elnöke megerősítette, a magyar kormánytól is elvárják, hogy megtegye a migrációs paktum szabályainak végrehajtásához szükséges lépéseket. (Fontos részlet, hogy von der Leyen ezt nem a zárolt uniós források felszabadításáért teljesítendő feltételként említette, a téma egy újságírói kérdés nyomán került elő.) Magyar Péter a június 1-jei parlamenti ülésnapon Fotó:Németh Dániel/444Rétvári és Toroczkai felszólalására reagálva Magyar arról kezdett beszélni, hogy az Orbán-kormány szerinte azért nem tudta megakadályozni a migrációs paktum elfogadását, mert addigra teljesen elszigetelődött az Európai Unióban. Majd Dánia példáját hozta fel, amelynek a kormánya Magyar szerint úgy tud „szigorúbb migrációs politikát” vinni, mint Magyarország, hogy közben „mégis megkapták az uniós forrásokat, mert tárgyalóképesek, mert vannak olyan jogászaik, mert van olyan kormányuk, amelyik arra törekszik, hogy kívül maradjanak az illegális migránsok”, de közben az állam ne sértsen uniós jogszabályokat.A felszólalás nyomán összehasonlítottuk Magyarország és Dánia migrációs szabályrendszerét, illetve menekültügyi statisztikáit, és a következőket találtuk: Dánia valóban az egyik legszigorúbb migrációs politikát folytató tagállama az Európai Uniónak, de menekültpolitikáját a magyarnál szigorúbbnak aligha lehet nevezni. Magyarországon ugyanis az elmúlt években szinte teljesen ellehetetlenült a menedékkérelmek benyújtása, csak nagyon kevesek jutnak el odáig, hogy beutazhatnak az országba személyesen beadni a kérelmüket.Dánia az utóbbi években több menekültet fogadott be, mint Magyarország, még ha éri is kritika a számukra biztosított, nyugati mércével elrettentően rideg körülményeket.Dániának eleve jóval nagyobb mozgástere van a menekültpolitikája alakításában, mint Magyarországnak. A skandináv ország az EU 1992-es alapításakor kimaradást alkudott ki magának az uniós együttműködésből számos területen, ezek közé tartozik a közös határvédelem és a bevándorlás kérdése is. Az ország ennek ellenére a migrációs paktum egyes részeihez csatlakozott, és vonatkoznak rá a genfi egyezmény és az Emberi Jogok Európai Egyezményének szabályai is. Hozzáférés a menedékjoghozMagyarországon az alaptörvény elvileg garantálja a menedékjogot azoknak, akiket hazájukban vagy tartózkodási helyükön üldöznek. A menekültügyi rendszert azonban úgy alakította át az előző kormány, hogy ezt a jogot érvényesíteni szinte lehetetlen. 2020 óta Magyarországra menedékkérelmet, pontosabban az ehhez szükséges szándéknyilatkozatot beadni főszabály szerint hivatalosan csak két nagykövetségen, a szerbiai és az ukrajnai magyar nagykövetségeken, Belgrádban és Kijevben lehet. A Magyar Helsinki Bizottság közadatperéből ráadásul idén év elején kiderült, hogy a kijevi nagykövetségen ez a lehetőség a gyakorlatban „technikai okok miatt” nem is elérhető. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) tájékoztatója szerint az ország területén közvetlenül egyedül azok tudnak menedékkérelmet beadni, akik már oltalmazotti státuszban tartózkodnak itt, vagy közeli családtagjai egy Magyarországon tartózkodó menekült vagy oltalmazott személynek, netán épp őrizetben, letartóztatásban vannak vagy fogvatartás alatt állnak Magyarországon (de nem illegális határátlépés miatt). Minden más esetben a nagykövetségen leadott szándéknyilatkozat az egyetlen módja a menedékkérelem kezdeményezésének. Lengyel rendõr és határõr, valamint egy magyar rendõr járõrözik a magyar-szerb határnál, Röszke térségében a V4 tagállamok határrendészeti együttmûködésének keretében, 2016 szeptemberében Fotó:Máthé ZoltánAzokat az embereket, akik rendőrrel találkoznak a szerb-magyar vagy a horvát-magyar határon húzódó kerítésen való (illegális) átjutás után, a rendőrök autóba ültetik és visszakísérik a kerítés túlsó oldalára anélkül, hogy menedékkérelmet adhatnának be.A menedékjogot a gyakorlatban szinte teljesen kiüresítő szabályozásról az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárás keretében kimondta 2023-ban, hogy uniós jogot sért, de a magyar kormány azóta sem nyúlt hozzá a rendszerhez.Dániában ehhez képest a menedékkérelem benyújtásához elég felkeresni egy rendőrőrsöt a határon, vagy ha már megtörtént a határátlépés, bárhol az ország területén.Dánia Magyarországgal ellentétben soha nem épített menedékkérők távoltartására határkerítést, igaz, nem is fekszik a balkáni útvonalhoz hasonlóan frekventált migrációs útvonalon.2021-ben a dán parlament elfogadott egy törvényt, ami elvileg lehetővé teszi, hogy a menedékkérelmeket Dánián kívül bírálják el, és a dán kormány kötött is ilyen irányú megállapodásokat Ruandával. A tervből azonban a gyakorlatban nem valósult meg semmi, és a bevándorlásügyi miniszter 2023-ban bejelentette, hogy egyelőre jegelik az elképzelést.Mi történik a menedékkérelem beadása után?Magyarország esetében a hatóságoknak joguk van elutasítani a nagykövetségen beadott szándéknyilatkozatot, így a nyilatkozóknak csak egy kis része jut egyáltalán el oda, hogy beutazhasson Magyarországra, és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságon személyesen benyújthassa a menedékkérelmét. Őket az UNHCR kisokosa szerint általában az OIF egyik nyitott szállásán helyezik el az elbírálás idejére, de az idegenrendészet nyolc hónapos menekültügyi őrizet elrendeléséről is dönthet.Dánia esetében nincs átláthatatlan szempontok alapján történő előszűrés, bárki adhat be menedékkérelmet, és a procedúra alatt a dán állam által biztosított, kifejezetten menedékkérőknek fenntartott szállásokon várakozhat a kérelme elbírálására. Ezek minden esetben nyitott szállások.Ahol a dán migrációs politika bekeményít, odáig a magyarországi menedékkérelemben gondolkodók többsége el sem jut.Dániát ugyanis inkább amiatt érte nagyobb nemzetközi kritika, ahogyan a menedékkérőkkel és a menekültként vagy oltalmazottként elismertekkel bánik. E kritikák szerint a dán kormány kifejezetten rideg bánásmóddal kívánja megelőzni, hogy Dánia vonzó ország legyen az Európába igyekvő menekültek körében. Ez a hozzáállás több menekültügyi intézkedésben is tükröződik: Az újonnan érkező menedékkérők bizonyos értékhatár felett kötelesek átadni a vagyontárgyaikat (beleértve az aranyat és az értékes ékszereket is), hogy az országban tartózkodásuk idejére hozzájáruljanak az ellátásukhoz.A menedékkérők elszállásolásának körülményei nyugati sztenderdekhez képest valóban barátságtalannak tűnnek.Jelentősen meghosszabbodott az állandó tartózkodási engedély megszerzésének ideje, és az engedély felülvizsgálata is gyakoribb lett.Szigorodtak a családegyesítés feltételei is.Az Európai Unió tagállamai közül 2021-ben Dánia lett az első ország, amely tömegével vonta meg az országban élő szíriai menekültek tartózkodási engedélyét arra hivatkozva, hogy most már biztonságosan hazatérhetnek a korábbi otthonukba. Tüntetés szíriai menekült családok hazaküldése ellen 2021 novemberében,. Koppenhágában. Fotó:THIBAULT SAVARY/AFPMenekültügyi statisztikákA hivatalos adatokból az látszik, hogy az Európai Unión belül lakosságarányosan Magyarországon és Dániában is jóval kevesebben kérnek menedéket, mint az EU-átlag. Ebben a tekintetben mindkét ország az uniós rangsor végén kullog. Az Európai Menekültügyi Ügynökség (EUAA) legutóbbi éves jelentése szerint a hatmilliós Dániában 2025-ben 330 menedékkérelem jutott egymillió lakosra, míg a tízmilliós Magyarországon mindössze 12.Az alábbi két grafikonon pedig a beadott menedékkérelmek abszolút számának változását ábrázoltuk az Eurostat adatai alapján 2016 és 2025 között, amiből látszik, hogy Magyarországon a fizikai és jogi határzár hogyan nullázta le szinte teljesen a menedékkérés lehetőségét. Dániában ezzel szemben alacsony szinten, de végig megmaradt ez a lehetőség.