Valószínűleg csak véletlen egybeesés volt, hogy épp aznap, szeptember 8-án indult el a Pécsi Tudományegyetem olvasási nehézségek leküzdését célzó programja, amikor kijöttek a lesújtó PISA-eredmények – amelyek a többi között azt bizonyítják, hogy minden harmadik magyar 15 éves funkcionális analfabéta. Az írni-olvasni tudás nemzetközi világnapja mellett ez mindenesetre különös aktualitást adott a programnyitó sajtóeseménynek. https://hvg.hu/360/20260908_lesujto-pisa-eredmenyek-matekbol-es-szovegertesbol-minden-idok-legrosszabb-eredmenyet-ertek-el-a-15-eves-tanulokA most induló program lényege, hogy szakemberek száz baranyai ötödikes gyerek személyre szabott olvasási profilját készítik el, feltárva olvasási nehézségeiket. Mint Steklács János nyelvész, oktatáskutató elmondta, a pécsi egyetem Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportja már évek óta azon dolgozik, hogy jobban megérthessük az olvasási nehézségek okait.Tavaly egyébként – az MTA felkérésre – Steklács vezetésével egy másik kutatócsoport kidolgozott egy olyan stratégiát is, amelynek bevezetésével volna lehetőség a magyar gyerekek romló olvasási készségeinek javítására. Ám ez a tanulmányuk azóta is valamilyen fiókban pihen, pedig az kevés pénzért az egész országot lényegesen jobbá tehetné.Erről itt írtunk bővebben: https://hvg.hu/360/20250416_steklacs-janos-olvasas-olvasastanitas-szovegertes-pisa-iskola-oktatasMiért nem olvas (elég jól) a gyerek?Az olvasási nehézségek okainak egy része szociális természetű: azok a gyerek, akiknek nem mesélnek a szülei, akik nem is látnak könyvet, amíg iskolába nem mennek, akik alig hallanak maguk körül beszédet, és az is csak korlátozott szókincsű szöveg, eleve óriási, tulajdonképpen szinte behozhatatlan hátránnyal kezdik meg az olvasástanulást.A most induló projekt viszont főleg az olvasási nehézségek idegrendszeri okait vizsgálja, ami rendkívül sokrétű lehet, és nem függ attól, hogy milyen körülmények között él az a gyerek. Van olyan, aki a szemmozgás-koordináció zavara miatt nem tudja egyenletesen követni a sorokat olvasás közben. Mások pedig a figyelmi feldolgozás nehézsége miatt nehezen válogatják ki és tartják fókuszban a fontos információkat. De olyan is előfordul, hogy a hangok és betűk összekapcsolása akad el valahol, így nehezebben áll össze az agyban az hangtani rendszer, ami a szavak kiolvasásához kell. Ráadásul ezekhez gyakran társul az iskolai kudarcok szülte szorongás vagy a rosszul beidegződött olvasástechnika, amit senki nem vett észre.A projekt során tizenhárom mérési elem együttesére épülve elemzik a gyerekek olvasását: kiterjednek a szóolvasásra és dekódolásra, a hangos és néma olvasás folyékonyságára, a szövegértésre, a szókincsre, a fonológiai feldolgozásra és munkamemóriára, a figyelemre, az olvasással kapcsolatos metakognitív tudásra, valamint az olvasási motivációra és az olvasói énképre. Pszichológus vezetésével kognitív terheléses teszttel mérik fel, mi érdekli és mi motiválja a gyerekeket, majd hangosolvasás-felméréssel derítik ki, milyen szinten van az olvasási készségük.Steklács JánosKatona KrisztaA szemet vizsgáló kameraA kutatás leglátványosabb eleme a szemkamerás vizsgálat, amely a néma olvasás folyamatát rögzíti: a gyerekek egy kalibrált kamera előtt olvasnak, amely ezredmásodperces pontossággal rögzíti, meddig időznek el egy-egy kifejezésen. Ebből pontosan látni, mi nehezíti meg a gyerekek olvasását. A kamera nem egy félelmetes szerkezet a gyerekek számára: az egy sima monitorra rögzített csíkszerű eszköz, szinte észre sem vehető.„A hagyományos vizsgálatokból csak arra derül fény, hogy a gyerek lassan olvas, vagy nem érti, amit olvasott. Arra nem, hogy miért” – magyarázta Steklács János, hozzátéve:A szemkamerával viszont látjuk, mi zajlik közben. Ha pedig tudjuk az okot, tudunk rajta segíteni. Ha csak a felszínen próbálkozunk, a gyakoroltatással még jobban elvesszük a gyerek kedvét az olvasástól.Minél korábban kellene felismerni az okokatAz olvasáskutató lapunknak azt is elárulta, hogy a projektben részt vevő gyerekeknek, illetve a szüleiknek, tanáraiknak adnak majd egy személyre szabott olvasási profilt, és egy ehhez kapcsolódó fejlesztési tervet is javasolnak. Emellett a program során kifejlesztenek egy jól használható magyar nyelvű olvasásiprofil-meghatározó módszert is. „Szeretnék majd Budapesten és Pécsen is olvasási központot indítani, ahova a szülők is elhozhatják a gyereküket, vagy iskolák is hozhatják az osztályaikat, és akár mi is elmegyünk iskolákba. Az lenne a cél, hogy minél több gyerek számára elérhető legyen ez az olvasásiprofil-felmérés.”Nincs két teljesen egyformán olvasó gyerek: az azonos vagy hasonló iskolai teljesítmény mögött egészen különböző erősségek és nehézségek állhatnak, ezért a segítség sem lehet minden gyereknél ugyanaz. Ha viszont nem ismerik fel időben, a probléma okozta lemaradás csak halmozódik: az érintett gyerekek egyre több energiát ölnek a szöveg kibogozásába, és egyre kevesebb marad azok megértésére – vagy éppen a kezdeti kudarc után teljesen elutasítják a szöveggel való foglalkozást – mondta Sipos Zsóka logopédus, pszichológus. Ezzel párhuzamosan csökken az önbizalom, elillan a motiváció, és nő az iskolai lemorzsolódás veszélye. Felnőttként mindez már nem tanulási, hanem munkaerőpiaci, társadalmi és megélhetési hátrányként köszön vissza – különösen azoknál, akiknek sem otthon, sem az iskolában nem volt, aki segített volna.Az olvasás mindenkié kampány bemutatója (Nyáry Krisztián, Dragomán György, Steklács János, Sipos Zsóka)Katona KrisztaDragomán György, az írással küzdő íróTalán sokaknak meglepő, de Dragomán György író maga is olvasási és írási nehézséggel küzdött gyerekkorában. „...Aztán egyszer annyira félek, hogy nem fog menni, annyira kínlódom, hogy tudjak valahogy mégiscsak olvasni, hogy átprogramozódik valami az agyamban, és egész bekezdéseket egyszerre látok és értek meg” – írta saját iskolai éveiről. A sajtóeseményen azt is hozzátette, hogy miközben nagy mesélő volt gyerkként, az olvasástól rettegett, inkább megtanulta az olvasnivaló szöveget, és az órán csak imitálta az olvasást, valójában fejből mondta a mondatokat. „Senki nem vette észre. Pedig jó lett volna, ha segít valaki nekem ebben.”Dragomán, aki – ezek szerint nem véletlenül – az UniCredit Bank által is támogatott olvasásvizsgálati program nagykövete lett, a HVG-nek elmondta, ő azért lett író, mert „nagyon sok történetet kaptam, és sokat meséltem”. Számára a történet kitalálása, és annak a leírása két külön dolog volt mindig is. Az, hogy író vagyok, azért van, mert egyszerűen látom ezeket a történeteket, amelyeket le kell írnom. Az írás fizikai része mindig is leküzdendő akadály volt számomra. De muszáj volt leírnom valahogy a történeteimet, mert azt éreztem, hogy ha nem írom le őket, akkor egyfolytában azon gondolkozom. Ha valaki meglátta a kézírásomat, általában megdöbbent: hogyan lehetséges, hogy én így írok, miközben azt írom, amit.Dragomán GyörgyTúry GergelyA József Attila-díjas író azt reméli, hogy dacára a PISA-eredményeknek és Gutenberg-galaxis végéról szóló elméleteknek, az embereknek mindig lesz igényük könyvet olvasni.„Mi ebben a kultúrában nőttünk fel, azt kell gondolnunk, hogy enélkül nem lehetünk olyan emberek, amilyenek vagyunk. Abban hiszünk, hogy amit mi tudunk, azt tovább kell adni, hogy onnan kell indulni, és ebbe sok munkát kell fektetni mindenkinek.” A külföldön élő magyarok gyerekei közül is azok tudnak magyarul, akiknek a szülei sok energiát fektettek abba, hogy megtanuljanak magyarul, akik sokat olvastak a gyerekeknek, akik rávették őket, hogy olvassanak.”Nyáry Krisztián: A PISA intő figyelmeztetésNyáry Krisztián író, könyves szakember (és a program egyik szóvivője) sem pesszimista. „Bár az rossz tendencia, hogy Magyarországon is csökken a felnőttek között azoknak a száma, akik az előző évben legalább egy könyvet elolvastak, de nézzük a jó oldalát! A felnőttek majdnem fele még mindig olvas, és úgy 10 százalékuk nagyon sokat olvas. Ez kifejezetten magas számnak számít – a franciáknál ez például csak másfél százalék. És azt látjuk, hogy akinek életformaszerű tevékenység az olvasás, azok egyre többet olvasnak.Nyáry szerint inkább azt lehet mondani, hogy az az olvasás mentén is kettészakadt a társadalom, mint oly sok minden más mentén. „Ahhoz viszont nem lenne jó visszatérni, ami egyébként az olvasás világtörténetében azért leginkább jellemző volt sok száz vagy akár ezer évig, hogy csak egy kitüntetett elit olvas, és vannak széles tömegek, akik nem tudnak olvasni” – figyelmeztet.Úgy véli, hogy a riasztó PISA-adtok arra is jók, hogy felkapjuk a fejünket és szembenézünk azzal, hogy van mit csinálnia az államnak, a közoktatásnak, a kulturális intézményrendszernek, a könyvkiadóknak, a piaci szereplőknek.„Ez közös probléma, amelynek gazdasági összefüggései is vannak. Ha ugyanis funkcionális analfabéta a társadalomnak egy része, akkor azokra csak betanított munkát lehet bízni, ha egyáltalán.” A társdalomnak azt a negyedét vissza kell hódítani, akik egyébként tudnak olvasni, és még igényük is van rá, csak egész nap annyit olvasnak, hogy könyvet már nem vesznek a kezükbe, nem tudnak fókuszáltan elmerülni egy történetben. Ez Nyáry szerint nem lehetetlen.A kedden induló program kiegészül egy mesekönyvgyűjtéssel is a bank 52 fiókjában és székházaiban. Az összegyűjtött könyveket a Pécsi Csorba Győző Könyvtár juttatja el könyvtárbuszuk segítségével Baranya megye több településére.Nyitókép: AFP / AFP / ANP Mag / Iris van den Broek