A Népszaván megjelent cikket Borbás Kata pedagógus írta. Szerinte a központi felvételinek fontos szerepe van abban, hogy kiegyenlítse az iskolák közötti különbségeket, hiszen nem minden intézményben ugyanolyan szigorúan osztályoznak. Mint írja, ugyanaz a teljesítmény különböző iskolákban eltérő osztályzatot érhet, ezért „helye van a felvételi vizsga objektívabb mérésének”, hiszen előfordulhat, hogy egy erős hármas tanuló ugyanannyi pontot szerez, mint egy kitűnő bizonyítványú diák, ha jobban ráérez a feladatokra vagy kevésbé izgul. Hozzáteszi, hogy „aki éveken keresztül kitartóan dolgozik az iskolai mindennapokban, megérdemli, hogy ezt a felvételi során is jutalmazzák.”Ennek ellenére a jelenlegi rendszer nem minden jelentkező számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket. Ennek példájaként mutatja be a pedagógus D. történetét, aki sajátos nevelési igényű tanuló. Egy gyermekkori sérülés következtében elveszítette beszédkészségét, nem tud olvasni és írni, tanulmányait számítógép, felolvasóprogram, valamint asszisztens segítségével végzi. Az iskolában ezekkel az eszközökkel tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.Borbás Kata szerint ez különösen azért vet fel kérdéseket, mert a fiú korábban soha nem dolgozott ilyen formában. Ahogy a cikk fogalmaz: D. korábban soha nem írt papíralapú dolgozatot. Minden nehezítés ellenére megpróbálja megírni a felvételit, mert célja bejutni a gimnáziumba.Ehhez azonban olyan készségeket is el kell sajátítania, amelyekre korábban nem volt szüksége: a feladatokat fel kell olvasni számára, válaszait pedig úgy kell lediktálnia, hogy azokat egy segítő le tudja írni.Miközben a kompetenciamérések már online zajlanakA cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az országos kompetenciamérések már digitális felületen zajlanak, a központi felvételi továbbra is papíralapú.Ragaszkodni a papíralapú felvételihez akkor, amikor már a kompetenciamérések is online (a Tehetségkapu felületén) végezhetők el, kérdéseket vet fel. Vannak még olyan diákok, akiknek segítség lenne, ha nem papíron kellene felvételit írniuk. A pluszidő segítség lehet, de messzemenően nem elég– írja a pedagógus, aki szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenlegi szabályok valóban minden diák számára egyenlő esélyeket biztosítanak-e.Átalakításra szorul a felvételi rendszerBorbás Kata írása emellett a középiskolai felvételi tágabb problémáit is bemutatja. Kitér arra, hogy a családoknak gyakran nehéz eligazodniuk a felvételi rendszerben és a KIFIR felületén, ezért sokan fizetős felvételi-előkészítőkre támaszkodnak. A szerző szerint az általános iskolák feladata nem kifejezetten a központi felvételire való felkészítés, miközben maga a vizsga olyan készségeket – például érvelést, kritikai gondolkodást vagy egyes logikai feladatokat – is számon kér, amelyek az iskolai oktatásban nem mindenhol kapnak hangsúlyt.A cikk végén arra is kitér, hogy a felvételi rendszer átalakításáról szóló szakmai vitákban ezt a szempontot sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. „Most, amikor a felvételi rendszer átdolgozása napirenden van, érdemes lenne magát a struktúrát újraformálni. A kialakításnál most lehet figyelni arra, hogy mi racionalizálja a stresszből adódó hátrányokat, kompenzálja az iskolák különböző értékelési rendszereiből fakadó eltéréseket, és jutalmazza a kreativitást, az adaptív feladatmegoldást.”Rekordszinten az SNI-s tanulók száma, többségük integrált nevelésben részesülEgyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.