Horn Dániel, a az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyetemi tanára a KRTK blogján megjelent elemzése szerint a központi felvételi időzítése jelentősen befolyásolhatja a kompetenciamérések eredményeit, ugyanis a központi írásbeli januárban, a kompetenciamérés pedig néhány hónappal később van, miközben a két vizsga hasonló készségeket mér.Horn Dániel kutatási eredményei szerint „azok a tanulók, akik felkészülnek a felvételire, átlagosan körülbelül 20–40 ponttal (0,1–0,2 szórásnyival) jobb kompetenciateszteket írnak három hónappal később, ami egyáltalán nem tekinthető kicsinek.”Horn szerint ez azért lényeges, mert hatodik évfolyamon elsősorban a hatosztályos gimnáziumokba készülő diákok profitálnak a felvételire való intenzív felkészülésből, míg nyolcadikban már a négyosztályos gimnáziumba jelentkezők. Emiatt, csak a kompetenciamérések eredményeit vizsgálva, könnyen torzulhat a két csoport fejlődésének összehasonlítása.Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a kisgimnazisták kevésbé fejlődnek hatodik és nyolcadik évfolyam között. Pedig lehet, hogy valójában csak arról van szó, hogy a két mérési ponton más-más csoport kapott teljesítménynövelő lökést a felvételi miatt– írta.Horn Dániel ugyan nyers adatok ugyan jelentős előnyt mutatnak a kisgimnáziumok tanulóinak javára, de ennek nagy része eltűnik, ha figyelembe veszik a családi hátteret, és a korábbi teljesítményt is.A legteljesebb becslések alapján ugyanakkor a kisgimnáziumok fejlesztő hatása 8–10 százalék körüli lehet, vagyis nem elhanyagolható, de messze nem akkora, mint amit a nyers eredmények sugallnak.Nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a kisgimnáziumok csodát tesznek a tanulókkal. De azt sem, hogy teljesen mindegy lenne, ki jár oda és ki nem. -hangsúlyozta, majd kitért arra is, hogy a kompetenciamérésekre épülő becslések egy része még lefelé is torzíthatja a kisgimnáziumok valódi hatását. Ha ugyanis a hatodik évfolyamos eredményeket részben megemeli a felvételire készülés, akkor a későbbi fejlődés összehasonlításakor a kisgimnazisták már egy mesterségesen magasabb kiinduló pontról indulnak - tette hozzá.Horn Dániel úgy véli, a vita legfontosabb tanulsága nem az, hogy számítanak-e a kisgimnáziumok, hanem az, hogy „a hatásuk méréséhez a kompetenciamérések eredményeit is körültekintőbben kell értelmeznünk, mint ahogyan azt a közéleti vitákban általában tesszük.” Szerinte a kompetenciamérések nemcsak a tanulók tudását, hanem részben a felvételi rendszer ösztönzőinek hatását is tükrözik, ezért az oktatáspolitikai vitákban érdemes óvatosabban bánni a belőlük levont következtetésekkel.Ellenőrizni fogják a kompetenciamérésen tartósan gyengén teljesítő iskolák fenntartóitJövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.