„A diákok gondolkodása, tanulási stílusa rengeteget változott az utóbbi évtizedekben. Nem biztos, hogy minden esetben jó irányba” – mondja Sántáné Beke Anikó, aki már 25 éve tanít különböző korosztályokat az általános iskolától az érettségiig. A pedagógus a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban oktat többek közt vizuális kultúrát, technika és tervezés tantárgyat, emellett fotó- és filmes képzést vezet több művészeti intézményben.Hogy miben nyilvánul meg a változás? A tanárnő szerint nem pusztán a technológia fejlődése gyorsult fel, hanem teljes szemléletváltás történt. A mai gyerekek már más ingerkörnyezetben nőnek fel, máshogy jutnak információhoz, ezért másként reagálnak a tanulási helyzetekre is. Szerinte nem konkrét szakmákra kell felkészíteni a mai diákokat, hanem arra, hogy képesek legyenek folyamatosan tanulni, újratanulni és alkalmazkodni.„A digitális készséget mindenképp kiemelném, viszont önmagában ez sem elég. A sikeres munkavégzéshez feltétlenül szükséges a kreatív gondolkodás, a csapatmunka, az együttműködés. Ezt az iskolában kell kialakítani az olyan készségekkel együtt, mint az alkalmazkodóképesség és a kritikus gondolkodás” – teszi hozzá a pedagógus.Magolás vagy megoldás?Vajon a jövő iskoláiban a lexikális tudás lesz fontosabb, vagy a problémamegoldás képessége? „A kettő teljesen más. A lexikális tudással kezdeném, hiszen az a tényeken, adatokon és fogalmakon alapuló ismeretanyag átadását jelenti. A tények ismerete vezet el végül a logikus gondolkodáshoz. A problémamegoldás viszont a kreatív ötleteléssel kezdődik. Ez fejleszthető játékokkal, logikai feladatokkal” – fogalmaz Sántáné Beke Anikó. Ez a szemlélet vezette akkor is, amikor diákjaival elindultak a Megoldások a holnapért kihívás programban.Megoldások a holnapért programSamsung„Mindig is szerettem a kihívásokat, azokat a helyzeteket, amelyeket nehezen tudok megoldani. A tanítás is kihívás, hiszen sokszor különböző képességű diákoktól várjuk el ugyanazt. A versennyel kapcsolatban az első pillanattól kezdve éreztem, hogy nem lesz könnyű. Éppen ezért a kihívás olyan élményt adott a diákoknak, amit hagyományos tanórán nehéz megteremteni.”A tanárnő összesen négy csapattal nevezett a versenyen: ezek közül három a top50-be jutott, a Motipad csapata pedig végül a harmadik helyet nyerte el.A Megoldások a holnapért az EdisonKids és a Samsung közös, 7-12. évfolyamos diákoknak szóló innovációs versenye, ami a jövő problémáira keres válaszokat. A döntősök idén sem csupán elméleti ötletekkel, hanem valódi problémákra adott kreatív és használható megoldásokkal készültek. A hatodik évad fináléjában nyolc csapat mérte össze a tudását, a 25 döntős diák átlagéletkora mindössze 15 év volt, mégis olyan összetett társadalmi problémákon gondolkodtak, amelyek a felnőttek számára is komoly kihívást jelentenek. Több visszatérő versenyző is volt, ami azt mutatja: a jövőálló tudás megszerzése ma már közösségi élmény, és sok fiatal számára legalább annyira fontos a fejlődés, mint a versenyen elért eredmény.A padon ülő idősek ihlettékHéjjas Márton, a dobogós Motipad csapat tagja is lelkesen fogadta a verseny ötletét: „Tetszett, hogy végre nem egy szokásos matekversenyről van szó, hanem projektben lehet gondolkodni. Három témában lehetett nevezni: sport, fenntarthatóság, egészség. Mi ebből az egészséget választottuk. Különösen örültem, hogy a mentális egészség témájával már most elkezdhettem foglalkozni” – mondja a fiú, aki pszichológusnak készül.Márton egy mérnöknek készülő barátjával, Dinnyés Istvánnal alapította a csapatot. A projektben végül mindkettejük érdeklődési körének hasznát vették: olyan készüléket terveztek a köztéri padokra, amelyek hangszóróin keresztül idősek oszthatják meg a történeteiket és tapasztalataikat a járókelőkkel és egymással.A padok kettős célt szolgálnak: kapcsolatot teremtenek a generációk közt, és felhívják a figyelmet az időskori magány kérdésére. Ráadásul később arra is lehetőség nyílhat, hogy az idősek felvegyék a kapcsolatot egymással, így foglalkozásokon is részt vehetnének együtt.Honnan jött az ötlet? Héjjas Márton elmondja: „Sétáltam a városban, és láttam, hogy az idősek egyedül ülnek a padokon. Akkor jutott eszembe, hogy ezzel a helyzettel kellene valamit kezdeni.Volt egy idős szomszédunk, akivel csak mi és a lánya tartottuk a kapcsolatot. Miután elköltöztünk, a lánya sajnos elhunyt, és ő társaság nélkül maradt, ezért romlott a mentális állapota. Mostanában viszont újra aktív, vele egykorúakkal beszélget, és látjuk, mennyit fejlődött azóta. Ezért jutott eszembe, hogy az idősekről is szólhatna ez a projekt, főleg, hogy kevesen foglalkoztak a nevezők közül ezzel a problémával” – mondja.Márton a Motipad készülék prototípusát is megmutatja, amelyet több cég segítségével állítottak elő. „Van rajta bekapcsológomb, így mindenki eldöntheti, mennyit hallgat meg a történetekből, és szeretnénk rá hangerőszabályzót is. Egyelőre néhány ilyen padban gondolkodunk a városban.”Most a kecskeméti önkormányzaton a sor, hogy segítsen a Motipadok megvalósításában, sőt a vármegyei oktatókórház is támogatja a projektet. Ha pedig a kecskemétiek tetszését elnyerik a padok, akár Budapesten is viszontláthatjuk őket.Sántáné Beke Anikó szerint az egész verseny hangulatára jellemző volt a vidám, támogató, pozitív légkör: „Nagyon jól volt felépítve: online tananyagok segítették a diákokat lépésről lépésre a projekt megoldása során. Soha nem voltunk magunkra hagyva.A kihívás során rengeteg új módszert és tapasztalatot szereztünk, megismertük a design thinking gondolkodás alapjait, az ütős prezentálás módjait, a mesterséges intelligencia helyes használatát. Izgalmas képzéseken, személyes találkozókon keresztül mélyítettük az ismereteinket. Ráadásul megtapasztaltuk a csapatmunka és a közösség motiváló erejét is.A Megoldások a holnapért megmutatta a fiataloknak, hogyan tudnak közösen tenni egy szebb és boldogabb jövőért.”Az oldalon elhelyezett tartalom a Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.