A középiskolai felvételi rendszer átalakításának szükségességéről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diákújságnak adott interjújában. A miniszter szerint a jelenlegi rendszer felülvizsgálatra szorul, és érdemes lenne újragondolni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepét is, amelyek szerinte erősítik a társadalmi szelekciót.Nahalka István oktatáskutató a Népszavának azt mondta: a jelenlegi rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az egyik legszelektívebb iskolarendszer működik. Szerinte a különböző gimnáziumi képzések lehetővé teszik, hogy a jobb társadalmi helyzetű családok gyermekei elkülönüljenek más csoportoktól, ami hosszú távon a társadalmi együttműködés szempontjából is káros.Az oktatáskutató szerint a szelekció mellett gyakran felhozott érv, hogy így lehet a tehetséges diákokat magasabb színvonalon oktatni. A nemzetközi mérések eredményei azonban szerinte nem támasztják alá ezt az állítást.Ha a fönti felvetés igaz lenne, a tehetségeinknek sokkal jobban kellene szerepelniük a hozzájuk hasonlókkal összehasonlítva. Valójában itt egy társadalmi elkülönülési folyamatról van szó, egyszerűen arról, hogy az én gyerekem ne járjon szegény, hátrányos helyzetű, cigány gyerekekkel egy iskolába– fejtette ki. Úgy véli, az úgynevezett elitiskolák jó eredményei nagyrészt abból fakadnak, hogy eleve a legjobb tanulókat válogatják ki.Nahalka István problémásnak tartja azt is, hogy a felvételi eredményeket sok esetben egyetlen központi írásbeli vizsga határozza meg. Szerinte egy matematikai és egy szövegértési teszt alapján nem lehet igazságosan rangsorolni a diákokat, miközben egyetlen vizsganap teljesítménye évekre befolyásolhatja a továbbtanulási lehetőségeiket.„Ez egy szakmaiatlan, hibás eljárás, és ebből következően igazságtalan is. A gyerekek sorsa hosszú évekre meghatározó módon dől el azon, hogy egy adott délelőttön éppen milyen állapotban vannak, hogyan tudnak teljesíteni egyetlen dolgozatban” – mondta.Nem a felvételi a legnagyobb problémaMiklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvételi rendszer és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok csak tünetei egy sokkal összetettebb problémának.Ha például megszűnne a felvételi, és kizárólag az iskolai jegyek számítanának, az sem lenne igazságos rendszer, mert olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti– fogalmazott.Szerinte az iskolák között jelentős eltérések vannak mind az oktatás minőségében, mind a pedagógiai módszerekben vagy akár a tantestületek összetételében. Emiatt természetes, hogy egyes intézményekbe sokkal többen jelentkeznek, mint ahány hely rendelkezésre áll, így valamilyen formában mindig szükség lesz a jelentkezők közötti válogatásra.Miklós György szerint sok szülő azért választja a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokat, mert úgy érzi, gyermekének az általános iskola felső tagozatán nem biztosított a megfelelő tehetséggondozás vagy differenciált fejlesztés. Ez azonban szerinte nem maga a probléma, hanem annak következménye.„Ha nem lennének ilyen gimnáziumok, attól az alapprobléma még nem oldódna meg. A valódi megoldás az lenne, ha csökkennének az iskolák közötti különbségek, és nem kellene egy elitgimnáziumba bekerülni ahhoz, hogy egy gyerek megfelelő fejlesztést kapjon” – mondta.A felkészítés költségei is növelik az egyenlőtlenségeketA Szülői Hang képviselője szerint a jelenlegi felvételi rendszer azért is igazságtalan, mert sok diák külön felkészítés nélkül nehezen tud sikeresen szerepelni a központi írásbelin. Tapasztalatai szerint az általános iskolák nem minden esetben készítik fel megfelelően a tanulókat a felvételi követelményeire, különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében.Ennek következményeként jelentős piac épült a felvételi-előkészítő tanfolyamokra. Ez pedig esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel, hiszen előnybe kerülhetnek azok a diákok, akiknek a családja meg tudja fizetni a plusz felkészítést.A szakértők egyetértenek abban, hogy a középiskolai felvételiről és a többcélú gimnáziumi képzésekről érdemi szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy a jelenlegi rendszer hogyan alakítható át úgy, hogy egyszerre legyen igazságosabb és kevésbé szelektív.Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.