A 2025-ös PISA-felmérésben résztvevő 15 éves diákok 35 százaléka technikumban, 28 százaléka gimnáziumban (4 évfolyamos), 12 százaléka szakképző iskolában, 8 százaléka általános iskolában, 6 százaléka nyelvi előkészítő évfolyamon, 5 százaléka hat évfolyamos gimnáziumban, 3 százaléka nyolc évfolyamos gimnáziumban és 2 százaléka pedig szakgimnáziumban tanult még.Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.Gimnáziumok az élenMind a négy vizsgált területen – természettudomány, matematika, szövegértés és számítógépes problémamegoldás – a gimnáziumi képzésben részt vevő diákok érték el a legjobb átlageredményt. Az átlageredmények a következők voltak a 8 osztályos gimnáziumokban a mért területekenSzámítógépes problémamegoldás: 575 pontTermészettudomány: 570 pontMatematika: 551 pontSzövegértés: 542 pontEhhez képest egy kicsivel gyengébb átlageredményt értek el 6 évfolyamos gimnáziumba járó diákok:Természettudomány: 559 pont Számítógépes problémamegoldás: 557 pont Matematika: 547 pont Szövegértés: 526 pontFontos kiemelni, hogy a kisgimnáziumokban az alapszint alatti teljesítmény szinte elenyésző, miközben a kiemelkedő (5. vagy 6.) képességszintet elérők aránya rendkívül magas volt:Matematikából a 8 évfolyamos gimnáziumba járók 22%-a, a 6 évfolyamosok 26%-a lett kiemelkedő teljesítményű.Számítógépes problémamegoldásban a 8 osztályos gimnáziumok tanulóinak több mint a fele (57%-a), a 6 osztályosoknak pedig 47%-a érte el a legmagasabb szintet.A 4 évfolyamos gimnáziumok diákjai és a nyelvi előkészítősök is jól teljesítettek. Az átlageredményeik a követkőképpen alakultak a 4 évfolyamos gimnáziumban:Számítógépes problémamegoldás: 533 pontTermészettudomány: 530 pontMatematika: 505 pontSzövegértés: 504 pontNyelvi előkészítőben pedig:Számítógépes problémamegoldás: 533 pontMatematika: 508 pontTermészettudomány: 501 pontSzövegértés: 501 pontVagyis akármelyik vizsgált területet nézzük, az átlagpontszám átlépte 500-at a hagyományos gimnáziumokban és a nyelvi előkészítősök esetében is.A szakképzés és az általános iskolák hátránybanA rangsor másik végén a szakképző iskolákban tanuló, valamint a 15 évesen még mindig általános iskolába járó diákok állnak, akiknél drámai mértékű kompetenciahiány halmozódott fel a gimnáziumban tanuló kortársaikhoz képest.A technikumban tanulók 23%-a természettudományból, 35%-a szövegértésből, 36%-a pedig matematikából nem érte el a 2. (alapszintű) képességszintet. Csak legfeljebb 1%-uk teljesített a legmagasabb szinten.Ehhez képest az általános iskolában maradt 15 évesek 71 %-a szövegértésből és 82 %-uk matematikából alulteljesített. Vagyis gyakorlatilag ezeknek a diákoknak hiányoznak a mindennapi élethez szükséges alapvető készségeik.A szakképző iskolákban tanulók esetében is hasonló volt a helyzet, hiszen a diákok 69%-a természettudományból, 74%-a digitális problémamegoldásból, 77%-a szövegértésből, 82%-a pedig matematikából alulteljesített.Korán szelektál a hazai oktatási rendszer„A 2025-ös PISA-mérés adatai egyértelműen igazolják, hogy a magyar 15 évesek tudása nem független az iskola formájától, sőt, azzal szorosan összefügg. A hazai oktatási rendszer korai szelektivitása következtében a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a legmagasabb teljesítményű – különösen a számítógépes problémamegoldásban kiemelkedő – diákok összpontosulnak. Ezzel szemben a szakképző iskolákban és az általános iskolákban lévő diákok többsége – a szövegértés és a matematika területén több mint háromnegyedük-négyötödük – halmozott kompetenciahiánnyal küzd, és egyik kognitív területen sem rendelkezik a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással” - olvasható a jelentésben.A diákok teljesítménye függ a családi háttértől. Természettudományból a 2025-ös mérésben Magyarországon a tanulói teljesítmény 18%-át határozta meg a családi háttér, a szövegértés terén ez az arány 13%, a matematika területén 20%. Itt érdemes megemlíteni, hogy 2022-ben természettudományból a tanulói teljesítmény 25%-át, szövegértésből 22%-át, matematikából pedig 25%-át határozta meg a szocioökonómiai háttér.Arról nem is szólva, hogy Magyarországon a társadalmi-gazdasági háttért vizsgáló ESCS-index egy egységnyi növekedése átlagosan körülbelül 42 pontnyi pluszt jelent a PISA-teszten természettudományból. Az OECD-átlag pedig mintegy 36 pont. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hátrányos helyzetű magyar diák számára sokkal nehezebb lemaradást ledolgozni az iskolában, mint egy átlagos OECD-országban élő kortársának.Megjöttek a 2025-ös PISA-teszt eredményei: történelmi mélyponton a magyar eredmények matematikából és szövegértésből A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.