A napokban elhunyt író nem tartotta be 2017-ben tett fogadalmát, miszerint Világló részletek című regénye után nem ír több nagylélegzetű művet. Mégis írt, mint mondta, különben munkanélkülinek, nyugdíjasnak érezte volna magát.
„Kicsit a szeretkezés grafikonját követi az irodalmi alkotás, ugyanúgy, mint a zenei művek. A bevezetés után felívelünk, aztán egy platóra jutunk, azt hosszú ideig kitartjuk, utána elérünk egy csúcspontra, aztán lezuhanunk” – a HVG-nek 2022-ben adott interjúban jellemezte így szenvedéllyel művelt hivatását. A teljesítményét pedig azzal mérte, hogy „aznap a koncentráció milyen fokára voltam képes. Ezzel egy hosszú börtönbüntetésre vagyok ítélve gyerekkorom óta” – nyilatkozott a róla készült, Saját erdő című, különleges portréfilmben Nádas Péter négy évvel azelőtt, hogy 2026. augusztus 26-án harmadikként távozott a Péterek sorából, akik az 1970-es évek második felében a posztmodernista stílusváltással fordulatot hoztak a magyar prózairodalomban.Az azonos utónevű triászból A halál kilovagolt Perzsiából című regény tragikus sorsú szerzője, Hajnóczy Péter ment el először, 1981-ben, őt követte 2016-ban Esterházy Péter, most pedig Nádas, aki már 2001-ben megírta Saját halálát (a linken, a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán a teljes mű olvasható, ahogy a cikkben alább említett kötetek is). Az e címen megjelent esszéregény az 1993-ban bekövetkezett szívinfarktusa utáni újraélesztése három és fél perce alatt megtett útjáról szól, kivonatolva így: „A film elszakad… Lehúzták a nagy főkapcsolót. Másik film folytatódik. Űrben lebeg… Miközben a tudat terébe káprázatos fény kerül. Távoli fényforrásból érkezik, szórt fénye van. Ovális nyílás erősen fodrozott peremén törik meg. Erő visz felé… Mintha egyenletes bordázata vagy redőzete lenne a térnek… Több millió év telt el három és fél perc alatt. A teremtés történik meg, amikor az ember halála és a születése összeér. Az anyám méhéből átbillentem a szülőcsatornába, s ezzel vége lett az ősállapotnak, amelyhez a halál pillanatában visszatértem.”Nem csak a leírás érzékletessége utal arra, hogy a halálközeli élmény megtapasztalója írósága mellett fotóművész is volt. A kötetben a jobb oldalon fut a szöveg, a másikon a szerző gombosszegi kertjét uraló, több művében szereplő öreg vadkörtefájának fotói követik egymást. Egy éven keresztül naponta ugyanabból a szögből örökítette meg a terebélyes fát, ami nem fél az elmúlástól, hiszen tudja, hogy a tavaszi újjászületés a természet rendje.Az író korán elvesztette zsidó származású illegális kommunista szüleit, édesanyja halála után apja öngyilkos lett, ami náluk családi átoknak számított. Öccsével együtt nagynénjük, Aranyossi Magda író gyámsága alá került. Előbb vegyipari technikumba járt, majd fényképészetet tanult. A Nők Lapjánál 1961-ben lett fotóriporter, ott ismerkedett meg későbbi feleségével, a nála tizenegy évvel idősebb Salamon Magdával. Idővel más lapoknak is dolgozott, 1969 óta szabadfoglalkozású író volt, de eddigi közel ötven kötete megírása és például Joachim Sartorius Egykor voltak című verseskötetének válogatása, majd magyarra fordítása közben sem hagyott fel a fotózással, csak az analóg fényképezéssel szakított; az utóbbi időben okostelefonjával készített művészi képeket.Ütközés a rendszerrel
