Ez itt a Névérték, a Telex gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.Az OECD Magyarországról szóló országtanulmányából kiinduló cikksorozatunk előző része azt mutatta be, hogy a népesség öregedése és a klímaváltozás a következő évtizedekben egyre nagyobb terhet ró a magyar költségvetésre. E nyomás részben a potenciális kibocsátás magasabb pályára állításával mérsékelhető, mivel a magasabb GDP kedvezőbbé teszi az államadósság GDP-arányos pályáját.A potenciális kibocsátás hosszú távú pályáját a többtényezős termelékenység (TFP), a tőkeállomány és a munkaerő-kínálat határozza meg. A TFP növekedési ütemének tartós emelkedése meredekebbé teheti ezt a pályát, míg a magasabb tőkeállomány és a magasabb foglalkoztatási ráta elsősorban magasabb kibocsátási szintet eredményez. A foglalkoztatási ráta ráadásul nem emelkedhet korlátlanul és Magyarországon nemzetközi összehasonlításban már most magas.Az országtanulmány utolsó két fejezetében kollégáim, Pierre-Alain Pionnier és Peter Jarrett e szélesebb reformkörből három olyan területet vizsgálnak részletesebben, amelyen jelentős kihasználatlan tartalékok rejtőzhetnek, ebben a részben ezeket mutatjuk be:a kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének növelése;a humán tőke minőségének javítása;a nők és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése.Rejtett tartalékok a kkv-szektorbanSok kisvállalkozás, alacsony termelékenység és hozzáadott értékA kkv-k a magyar vállalkozások 99,9 százalékát adják (és a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató cégek az összes vállalkozás több mint 95 százalékát teszik ki), de a hozzáadott értéknek csak 54 százalékát állítják elő. A kkv-k termelékenységi lemaradása a magyar nagyvállalatokhoz képest nemzetközi összehasonlításban is kiugró (1. ábra). Az országtanulmány szerint ez több tényezőre vezethető vissza: 1) a vállalatalapítás és -megszűnés akadályai; 2) az egyenlőtlen versenyfeltételek; 3) a külső finanszírozási korlátok; 4) az akadozó digitalizáció és a korlátozott külföldi tudástranszfer.1. ábra: Termelékenységi lemaradás Magyarországon és a kkv-k körébenForrás: Az OECD Economic Surveys: Hungary 2026 4.2-es ábrája alapjánA nehézkes vállalatalapítás és -felszámolás a termelékenység kerékkötőiAz OECD elemzése szerint a vállalati belépés és megszűnés akadályai erőteljesek, amik jócskán lassíthatják a termelékenység növekedését, mivel gátolják az új, hatékonyabb vállalatok piacra lépését és az alacsony termelékenységű cégek kilépését. Így lassabban áramlik a munka és a tőke a termelékenyebb vállalkozások irányába.Az OECD termékpiaci szabályozási mutatója (Product Market Regulation, PMR) szerint Magyarországon egy korlátolt felelősségű társaság (kft.) létrehozásához 17 adminisztratív lépés szükséges és 6 különböző szervezettel kell kapcsolatba lépni. Egy egyszemélyes vállalkozásnál pedig 12 adminisztratív lépés és 4 szervezet szükséges. Bár az egyes lépések elektronikusan intézhetők, nincs olyan egységes honlap, amely valamennyi eljárást bemutatná és egy helyen elvégezhetővé tenné, mint például Görögországban, Írországban, Új-Zélandon vagy Lengyelországban.A kft. alapításához szükséges 3 millió forintos minimumtőke az egy főre jutó GDP 44 százalékának felel meg. Ez a legmagasabb az OECD-ben.25 OECD-országban nincs érdemi minimumtőke-követelmény, Spanyolországban például egy euró is elegendő. A vállalatalapítási ráta különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT), valamint a szakmai és műszaki szolgáltatások területén marad el más OECD-országokétól.A fizetésképtelen vállalkozások adósságátstrukturálása és felszámolása sem működik kellően hatékonyan. Az OECD szerint a fizetésképtelenségi rendszerben lehetővé kellene tenni, hogy a hitelezők is kezdeményezhessenek adósságátstrukturálást, egyszerűsített eljárást kellene bevezetni a kkv-k számára és rövidíteni kellene a sikertelen vállalkozók adósság alóli mentesülésének idejét. Ez jelenleg átlagosan öt év, de akár hét évig is tarthat, miközben a felszámolási és reorganizációs eljárások költségei nemzetközi összehasonlításban magasak. A nehézkes kilépés életben tarthat alacsony termelékenységű „zombivállalatokat”, amelyek olyan tőkét és munkaerőt köthetnek le, amelyet termelékenyebb, de finanszírozási és munkaerő-kínálati korlátokkal szembesülő cégek használhatnának fel.Az egyenlőtlen versenyfeltételek visszafoghatják a kkv-k termelékenységét2024-ben Magyarország az érzékelt korrupció tekintetében rosszabbul teljesített, mint az OECD-országok többsége. Ez a kkv-k termelékenységét is visszafoghatja. A lobbizásra, a köz- és magánszféra közötti személyi átjárásra és a politikai finanszírozásra vonatkozó hiányos garanciák lehetővé tehetik, hogy a nagyobb és jobb kapcsolatokkal rendelkező vállalatok szabályozási előnyökhöz jussanak. Ez gyengíti a versenyt és akadályozhatja, hogy a hatékonyabb kkv-k piacot szerezzenek, növekedjenek és beruházzanak, így a munka és a tőke sem feltétlenül a legtermelékenyebb vállalatok felé áramlik.A közbeszerzésekhez való hozzáférés hasonló okból fontos a kkv-k termelékenysége szempontjából. Magyarország a GDP mintegy 15 százalékát fordítja közbeszerzésen keresztül áruk és szolgáltatások vásárlására, szemben az OECD mintegy 13 százalékos átlagával, így az állam jelentős piacot jelent a vállalatok számára. Ha a kkv-k könnyebben férnek hozzá ehhez a piachoz, nagyobb méretet érhetnek el, többet beruházhatnak, kihasználhatják a méretgazdaságosság előnyeit és tapasztalatot szerezhetnek nagyobb megrendelések teljesítésében. A közbeszerzési beszállítói múlt emellett referenciaként is szolgálhat, megkönnyítve a későbbi piacra jutást és a nagyobb vállalatok beszállítói hálózataiba való bekapcsolódást. Az országtanulmány szerint ezt segíthetné a közbeszerzési tervek előzetes és kötelező közzététele, a piaci konzultáció, a célzott képzés, a kkv-kat segítő központi egységek létrehozása és a gyorsabb fizetés.Külső finanszírozási korlátok és az állami támogatások korlátaiA külső finanszírozást kereső magyar vállalatok európai társaiknál gyakrabban említik akadályként az elégtelen biztosítékokat és garanciákat, a magas kamatokat viszont ritkábban. A hitelinformációs rendszer jelenleg csak a bankok számára hozzáférhető, miközben az OECD szerint valamennyi hitelintézet számára elérhetővé kellene tenni. A nyilvántartás emellett nem tartalmaz olyan kiegészítő információkat, például kiskereskedőktől vagy közműszolgáltatóktól származó fizetési adatokat, amelyek segíthetnék a rövid hitelmúlttal bíró kkv-k hitelképességének megítélését.Az országtanulmány szerint emellett fejleszteni kellene a nem banki finanszírozást is, mert a kockázatitőke- és a részvénypiaci finanszírozás Magyarországon fejletlen, miközben az adórendszer a hitelfinanszírozást részesíti előnyben a saját tőkével szemben.Az általános állami kamattámogatások nem feltétlenül oldják meg az információs aszimmetriából és a hitelkorlátozásból eredő finanszírozási problémákat. A korábbi uniós beruházási támogatások növelték a támogatott magyar kkv-k tőkeállományát, foglalkoztatását és kibocsátását, a többtényezős termelékenységre gyakorolt hatásuk azonban elhanyagolható volt, mivel a kkv-k nem korszerűsítették érdemben technológiájukat. Az OECD ezért a támogatások erőteljesebb célzását javasolja a kisebb, innovatív cégek és a K+F irányába.A technológiai felzárkózást a lassú digitalizáció és a gyenge tudástranszfer is fékeziMagyarország digitális infrastruktúrája viszonylag fejlett, a kkv-k digitálistechnológia-használata azonban elmarad a nagyvállalatokétól és a nemzetközi összehasonlításban elvárhatótól (2. ábra). Ennek két fontos oka a digitális készségek hiánya és az európai összehasonlításban magas és emelkedő távközlési árak. Mindkettő különösen a kkv-kat sújtja:A nagyvállalatok magasabb termelékenységük és béreik révén könnyebben vonzzák a szűkösen rendelkezésre álló digitális szakembereket. Ráadásul a kisebb cégek saját munkavállalóik IKT-képzésére is kevesebbet fordítanak.A magas távközlési díjak a kkv-k esetében a már meglévő finanszírozási korlátokkal együtt különösen erősen fékezhetik az új digitális technológiák alkalmazását.2. ábra: A legalább alapszintű digitális intenzitású vállalkozások aránya, 2025Forrás: Az OECD Economic Surveys: Hungary 2026 4.12-es ábrája alapjánA mobilpiacot három szolgáltató uralja, ami oligopolisztikus piaci struktúrát teremt. A hálózati ágazatok versenyproblémáit egy korábbi cikk részletesebben tárgyalta. A versenyhatósági ellenőrzés erősítése és egy új, független szolgáltató piacra lépésének megkönnyítése ezért a kkv-k digitalizációját is támogatná. Franciaország példája jól mutatja, hogy egy negyedik szereplő piaci belépése érdemben csökkenti a távközlési szolgáltatások árait.A jelentős külföldi működőtőke-állomány (FDI) szintén nagy termelékenységi lehetőséget jelent, de a hazai gazdaságba irányuló tudás- és technológiatranszfer korlátozott. A külföldi tulajdonú vállalatok a hazai cégeknél átlagosan 40 százalékkal termelékenyebbek és az áruexport mintegy 80 százalékát adják. A magyar áru- és szolgáltatásexport hazai hozzáadottérték-tartalma nagyjából 50 százalék, szemben a mintegy 70 százalékos OECD-átlaggal. A feldolgozóipari exportban ez az arány körülbelül 40 százalék, a járműiparban pedig mintegy 30 százalék.Ugyanakkor az országtanulmány számára készült MNB–OECD-elemzés szerint azok a magyar ipari cégek, amelyek a legnagyobb vállalatok beszállítóivá válnak, érdemi termelékenységi nyereséget érnek el. A beszállítói kapcsolatok, az egyetemekkel és külföldi vállalatokkal kialakított hálózatok, valamint a hazai gazdaság befogadóképességének erősítése ezért növelhetné az FDI tovagyűrűző hatásait. Ez ismét közvetlenül átvezet a humán tőkéhez, mivel a technológia átvételéhez és a nemzetközi beszállítói láncokhoz való csatlakozáshoz megfelelő műszaki, digitális és menedzsmentkészségek szükségesek.A humán tőke minőségeA kkv-k termelékenységi problémája részben a humán tőke gyengeségeiből fakad, de a készségek és az oktatás minősége ennél jóval általánosabban is korlátozza a potenciális kibocsátást.A készséghiány a kkv-k termelékenységét is visszafogjaAz országtanulmány szerint 2023-ban a vállalatok 34 százaléka a megfelelően képzett munkaerő hiányát tekintette működése legnagyobb akadályának. Ez különösen a kisebb vállalkozásokat érinti. A digitális készségek hiánya különösen fontos korlát. Az IKT-szakemberek és az intenzívebb IKT-felhasználással járó munkakörök aránya egyaránt elmarad az uniós átlagtól, miközben a magyar nagyvállalatok európai társaikhoz hasonló arányban kínálnak IKT-képzést alkalmazottaiknak, a kkv-k azonban jelentősen lemaradnak ezen a téren. Az OECD ezért a digitális készségek erősítését mind az iskolarendszerű oktatásban, mind a felnőttképzésben fontosnak tartja.A felnőttképzésben éppen azok vesznek részt kisebb arányban, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, így az alacsonyabb végzettségűek, az idősebbek és a munkanélküliek. Emellett a nők felnőttképzési részvétele is elmarad a férfiakétól. Ezek a különbségek az elmúlt évtizedben nem csökkentek. A képzési rendszer emellett széttagolt, a különböző lehetőségekről nincs egységes információs felület. A rövid és egymásra építhető képzések, a mikrotanúsítványok, a kkv-k közös képzési programjai és a képzésben való részvétel célzott támogatása ezért egyszerre javíthatná a munkavállalók alkalmazkodóképességét és a kisebb vállalatok technológiaátvételi, digitalizációs és innovációs képességét.Kevés a diplomás és a tényleges készségek is gyengékA probléma azonban az oktatási rendszer egészét érinti. A 25–64 éves magyarok 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben a 42 százalékos OECD-átlaggal, a fiatal diplomások aránya pedig az elmúlt évtizedben alig emelkedett (3. ábra, A panel). Ezzel párhuzamosan a középfokú tanulók közel fele szakmai képzésben vesz részt. A szakképzés erős munkaerőpiaci kapcsolatokat kínál, de az OECD szerint erősíteni kellene a szakmai képzésből a felsőoktatásba vezető utat. A formális végzettségnél is aggasztóbb, hogy a tényleges készségek szintje gyenge: a legutóbbi OECD PIAAC-felmérés szerint a magyar felnőttek írásértési és számolási készségei elmaradnak az OECD átlagától. Az alacsony írásértési készségekkel bírók aránya pedig 32 százalék, ami érdemben meghaladja az OECD-átlagot. Különösen figyelemreméltó, hogy a fiatal felnőttek készségei sem mutatnak egyértelmű javulást az idősebb generációkéihoz képest. A készségek gyengesége így nem pusztán az idősebb nemzedékek problémája, hanem a jövőbeli termelékenységnövekedést is korlátozhatja.A családi háttér meghatározza a megszerezhető tudástA humán tőke gyengesége jelentős egyenlőtlenségekkel párosul. Magyarországon a tanulók családi háttere nemzetközi összehasonlításban erősen meghatározza az iskolai teljesítményt és a későbbi végzettséget. Azok körében, akiknek egyik szülője sem fejezte be a középiskolát, mindössze 6 százalék szerez felsőfokú végzettséget (3. ábra, B panel).A jól teljesítő, de hátrányos helyzetű 15 éveseknek is csak körülbelül fele számít arra, hogy felsőoktatásban folytatja tanulmányait, szemben a hasonlóan jól teljesítő, kedvezőbb családi hátterű tanulók közel 90 százalékával.Az iskolák erős társadalmi szegregációja és a hátrányos helyzetű intézmények nagyobb tanárhiánya tovább erősíti ezeket a különbségeket. Összességében az alacsony oktatási mobilitás a meglévő emberi erőforrások kihasználatlanságát jelenti és a termelékenység növekedését is hátráltathatja.3. ábra: Felsőfokú végzettség és oktatási mobilitásForrás: Az OECD Economic Surveys: Hungary 2026 3.10-es és 3.11-es ábrája alapjánA női humán tőkében is jelentős kihasználatlan tartalékok vannakA nők átlagosan magasabb iskolai végzettségűek, mint a férfiak. A nők többségben vannak a felsőoktatásban, de jóval kisebb arányban választanak természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai (STEM-) képzéseket, különösen az információs és kommunikációs technológiák területén. Az országtanulmány szerint mintegy 10 százalékpont különbség van azon nők aránya között, akik korábbi tanulmányi eredményeik alapján képesek lennének sikeresen STEM-diplomát szerezni, és azok között, akik ténylegesen ilyen végzettséget szereznek.Tartalékok a foglalkoztatásbanAz elmúlt évtizedben a foglalkoztatási ráta jelentősen emelkedett, ahogy azt ez a korábbi cikk is kiemelte. A foglalkoztatási ráta további emeléséből származó tartalék azonban mára jelentősen szűkült és a foglalkoztatási ráta platózni kezdett, miközben az öregedés miatt csökken a munkaképes korú népesség. Az országtanulmány szerint a potenciális kibocsátás további emelésének egyik tartaléka ezért egyre inkább a nők és a fiatalok jobb munkaerőpiaci integrációjában rejlik.Jelentős foglalkoztatási tartalékok a kisgyermekes anyáknál és az idősebb nőknélA női foglalkoztatási ráta összességében már meghaladja az OECD-átlagot. A férfiakhoz viszonyított foglalkoztatási rés is jelentősen csökkent az utóbbi években. Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. A két év alatti gyereket nevelő magyar anyáknak mindössze 12 százaléka dolgozik, szemben a 38 százalékos európai uniós átlaggal (4. ábra, A panel).A kisgyermekes anyák hosszú munkaerőpiaci távollétében fontos szerepet játszik a nemzetközi összehasonlításban rendkívül hosszú, a gyermek születéséhez és gondozásához kapcsolódó fizetett távollét,a gyermekgondozás egyenlőtlen, nőkre háruló megosztása és a bölcsődei kapacitások hiánya.Az OECD szerint a tartalékok mozgósítását segíthetné a gyerekneveléshez kapcsolódó fizetett távollét időtartamának nemzetközi gyakorlathoz közelítése, az apák nagyobb részvétele a gyerekgondozásban, valamint a három év alatti gyerekek bölcsődei ellátásának további bővítése. 2024-ben a három év alatti gyerekek közel 80 százaléka nem vett részt formális gyerekellátásban. A 0–3 év közötti gyerekek fele olyan járásban lakott, ahol a férőhelyek a korosztály kevesebb mint negyedét fedték le. A hosszabb nyitvatartás, valamint a rugalmas munkavégzés és a távmunka szélesebb használata szintén megkönnyítené a munkába való visszatérést.A 60–64 éves korosztályban a nők és férfiak foglalkoztatási rátája közötti különbség majdnem 30 százalékpont. Az országtanulmány két tényezőt emel ki ezzel kapcsolatosan. Egyrészt a 2011-ben bevezetett Nők40 program lehetővé teszi, hogy a nők 40 év jogosultsági idő után már jóval a 65 éves általános nyugdíjkorhatár előtt teljes öregségi nyugdíjba vonuljanak. Másrészt Magyarországon a formális idősgondozás kevésbé fejlett, ezért az informális idősgondozás terhe nagy arányban hárul a családokra, azon belül is a nőkre, ami az idősebb nők munkakínálatát is visszafoghatja.A fiatalok munkaerőpiaci nehézségei az alacsony végzettségűeknél a legsúlyosabbakA fiatalok munkaerőpiaci helyzete sokat javult, de további tartalékok maradtak. A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2024-ben 15 százalék volt, szemben a 25–54 évesek 4 százalékával. A 15–29 éves, foglalkoztatásban, illetve oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok aránya 11 százalék volt (4. ábra, B panel). A probléma erősen területfüggő. A falvakban és ritkán lakott területeken ez az arány 16 százalék, több mint háromszorosa a városokban mért 5 százaléknak. A fiatal munkanélküliek elhelyezkedése is nehéz: 2024-ben 38 százalékuk több mint hat hónapja, 21 százalékuk pedig több mint egy éve keresett munkát, szemben a 21, illetve 10 százalékos OECD-átlaggal.Az országtanulmány ezért a képzés és a célzott álláskeresési segítség erősítését, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok és térségek esetében, valamint az állami foglalkoztatási szolgálat kapacitásának növelését emeli ki. A munkát terhelő adók csökkentése növelhetné a fiatal munkaerő iránti keresletet is.A tartós megoldás azonban itt is visszavezet a humán tőkéhez. 2024-ben a 25–34 éves, középfokú végzettséggel sem rendelkező fiatalok munkanélküliségi rátája majdnem 16 százalék volt, a középfokú végzettségűeké 4 százalék, a diplomásoké pedig 2 százalék körül. A fiatalok jobb foglalkoztatása ezért nem választható el az oktatás minőségének és a munkaerőpiacon hasznosítható készségeknek a javításától.A nők és a fiatalok munkaerőpiaci helyzeteForrás: Az OECD Economic Surveys: Hungary 2026 3.3-as és 3.8-as ábrája alapjánNagyobb potenciális kibocsátás, kisebb fiskális nyomásA három terület különböző csatornákon, de egymást erősítve emelheti Magyarország potenciális kibocsátását. A termelékenyebb kkv-k és a jobb humán tőke erősíthetik a termelékenységi felzárkózást, míg a nők és a fiatalok jobb munkaerőpiaci integrációja további foglalkoztatási tartalékokat mozgósíthat. Mindez nem helyettesíti a fiskális pozíció közvetlen megerősítését, de a magasabb potenciális kibocsátáson keresztül mérsékelheti az öregedésből és a klímaváltozásból eredő hosszú távú fiskális nyomást.A fenti összefoglaló és értelmezés a szerzőé, nem az OECD hivatalos álláspontja és nem az országtanulmány hivatalos fordítása.