A gazdasági növekedéshez a keresletélénkítés helyett versenyképes kapacitásokat kell teremtenie az új kormánynak, az eddigi, olcsó munkaerőre épülő modell helyett technológia- és tudásvezérelt váltás szükséges, a globális értékláncokba pedig elsősorban a szolgáltatóiparon keresztül kell bekapcsolódni – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében, amely a magyar gazdaság növekedési pályáját régiós szinten vizsgálja.
A dokumentum rögzíti: az elmúlt évek stagnálását megtörve a 2026 első negyedévi adatok 1,7 százalékos gazdasági növekedést jeleztek, ami három és fél éves csúcsot jelent, az új kormány fő stratégiai kihívása a növekedés fenntartása lesz.
Az elemzés emlékeztet, 2014 és 2019 között Magyarország a régió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt évi 4,2 százalékos bővüléssel, ez a tendencia azonban 2022 után megfordult. 2025-ben a régió leglassabban növekvő gazdasága lett a magyar, 0,5 százalékos növekedéssel, szemben az 1,9 százalékos átlaggal.
2022 után a hazai gazdaság lendülete megtört, növekedési pályája ellaposodott, a korábbi, az elsősorban az új munkaerő és tőke bevonására épülő extenzív növekedési modell kimerült. A költségvetési és EU-s forrású többletkereslet az alacsony termelékenységnövekedés és a nem hatékony kapacitásbővülés miatt egyre kevésbé képes GDP-növekedést generálni; ehelyett részben inflációt, részben többletimportot okoz – olvasható az elemzésben.
