A GKI Gazdaságkutató Zrt. az április 12-én megválasztott új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszú távú gazdasági kihívásokat bemutató cikksorozatában most Magyarország gazdasági növekedésével és a növekedés tényezőivel foglalkozott. Úgy vélik, a termelékenység lesz az új kormány legnagyobb kihívása. De miért is?
A KSH második becslése szerint 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ezt meghaladó negyedéves növekedés legutóbb három és fél évvel ezelőtt 2022 harmadik negyedévében volt. A 3 éve stagnáló magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a jövőben milyen tartós növekedési ütemmel fog tudni bővülni. Makroszinten a növekedés három fő motorja a tőke, a munkaerő és a termelékenység. Ezen mutatók alakulása alapvetően meghatározza az ország potenciális növekedési kilátásait. Visszatekintő elemzésük rávilágít a múltbeli növekedés tényleges mozgatórugóira és azokra a területekre, amelyek a jövőbeli növekedés hajtóerejét adhatják.
Mennyit és mitől nőtt a magyar gazdaság az utóbbi bő tíz évben?
A magyar gazdaság 2012-2024 között éves átlagban 2,5 százalékkal gyarapodott. A tőkeállomány bővülése ebben az időszakban minden évben átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az EU-s források beáramlásának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2019-ig dinamikusan bővült, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Bár az új kormánynak úgy tűnik, sikerült jelentős volumenű uniós forrást megszereznie, a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez fogható tőkebeáramlás a következő években már nem valószínű a GKI szerint. Hosszú távon tehát a tőkefelhalmozás növekedési hozzájárulásának szerepe mérséklődhet, de a hatékonyságnövelő beruházások előretekintve is érdemben támogathatják a növekedést.
