Három rendkívül gyenge év után 2026 elején már életjeleket mutat a magyar gazdaság – ezt olvashattuk ki az első negyedéves GDP-adatból. A Központi Statisztikai Hivatal most közzétette a január és március közötti időszakról szóló második becslését is, és nem változott az eredeti szám:1,7 százalékkal volt nagyobb a magyar GDP az idei első három hónapban az egy évvel korábbinál.Egy negyedév alatt, azaz tavaly október–decemberről idén január–márciusra 0,8 százalékkal nőtt a GDP.Ezek a számok alapesetben nem számítanának igazán magasnak, és attól is alaposan elmaradnak, amit a költségvetést még összeállító Orbán-kormány megígért. De az után, hogy mi történt az elmúlt években, már ez is fejlődést jelent: az egész éves adat 2022 harmadik, a negyedéves pedig 2023 harmadik negyedéve óta nem volt ennyire magas. Az pedig, hogy az 1 százalékot elérte egyáltalán a növekedés, utoljára 2024 második negyedévében történt meg.A KSH most azt is közzétette, részletesen miként állt össze az adat.Azt már jelezték a statisztikusok, hogy a legnagyobb mértékben a szolgáltató szektor húzta fel a GDP-t. Mint most kiderült, a szolgáltatások hozzáadott értéke összesen 2,3 százalékkal volt magasabb a tavaly ilyenkorinál, azon belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységben mérték a legnagyobb, 5,3 százalékos bővülést. A művészeti és szabadidős szolgáltatásoknál 4,6, az oktatásban 3, a pénzügyi és biztosítási ágazatban 2,9 százalékos volt az emelkedés. A gyengébbek közé tartozik a szállítás-raktározás, amelynek a hozzáadott értéke csak 0,4 százalékkal nőtt, valamint az ingatlanügyletek, amely 0,3 százalékkal csökkent.Nagyon fontos változás az is, hogy hosszú idő után először az ipar is pozitívan befolyásolta a GDP-t. Az, hogy az ipar hozzáadott értéke 0,8 százalékkal nőtt, nem túl nagy, de ahhoz képest nagy fordulatot mutat, hogy ez a szám 2022 legvégén, majd 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben minden egyes negyedévben negatív volt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez. Az építőipar viszont gyengén teljesített, 4,3 százalékkal csökkent a hozzáadott értéke az egy évvel korábbihoz képest.A mezőgazdaságnak pedig természetesen nem a január–március a csúcsidőszaka, de az ott mért 1,9 százalékos növekedés legalább arra jó volt, hogy nem rontotta le az összesített számot. Hogy a tavaszi aszály mennyire rontja le a teljesítményt, az majd akkor fog először látszani, amikor megérkeznek az április–júniusi időszak számai.Az komolyan segítette a növekedést, hogy a kiskereskedelmi forgalom márciusban hatalmasat nőtt, a 8,2 százalékos növekedés a valaha volt legnagyobb kiugrásokkal hasonlítható csak össze – utoljára ennél nagyobbat 2022 tavaszán mértek, amikor az összehasonlítási alap az a 2021-es tavasz volt, amikor a Covid miatt sok üzlet zárva tartott. A mostani elképesztő növekedést részben a kampány alatti osztogatással magyarázták a szakértők, részben pedig azzal, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal nőtt a forgalom. Emlékezetes, ez volt az a hónap, amelynek az első napjaiban elkezdődött az üzemanyagkrízis, tizedikétől volt érvényben a védett ár.A háztartások Magyarországon elköltött fogyasztási kiadásai összesen 5,7 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2025 első három hónapjában. Minden fogyasztási csoportban jelentősen nőtt a fogyasztás: a tartós termékeknél 7,6, a féltartósoknál 7,9, a nem tartósoknál 7 százalékos emelkedést mért a KSH, ettől szolgáltatások fogyasztásának 4,1 százalékos emelkedése maradt csak el valamennyire.A gazdaságot évek óta az fékezte nagyon csúnyán, hogy a cégek mennyire nem mertek új beruházásokba belevágni. A helyzet továbbra sem jó, de már egy ideje látszanak a jelei annak, hogy legalább a további zuhanásnak vége lehet: ezúttal a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 0,1 százalékkal volt a tavaly ilyenkori szint alatt, a bruttó felhalmozás pedig már 12,2 százalékkal nőtt.A külkereskedelem viszont rontotta az összképet: az export 1,8 százalékkal csökkent, az import viszont 4,1 százalékkal nőtt.Azt pedig nem könnyű megmondani, hogy mit hozhat a jövő. Egyrészt azért, mert még csak most tart az a folyamat, amikor az új kormány átnézi, milyen helyzetben veszi át a gazdaságot és kezdi megvalósítani a legelső terveit – ráadásul még a következő, április–június közti időszakról szóló GDP-adat is olyan időszakot mutat majd, amelynek az első felében még az Orbán-kormány volt hivatalban –, és ha ez nem okozna elég bizonytalanságot, az energiaválság miatt a nemzetközi környezet is sok kockázatot rejt.A hitelminősítők közül a Standard & Poor’s 1,6, a Moody’s 1,9 százalékos növekedéssel számol az év egészére. Az Európai Bizottság 1,8 százalékos bővülést prognosztizált. A lakossági fogyasztás már rendben van, az iparnak azonban bőven van honnan javítania, a beruházásokkal nagyon rosszul állunk, de lassan talán már túl vagyunk a legrosszabbon – ebben nagyjából teljes az egyetértés a szakértők között. Ahogy abban is, hogy a magyar költségvetés állapota nagyon rossz, a Fidesz hatalmas hiánnyal adta át az államkasszát a Tisza Pártnak, az új kormánypártnak pedig nehéz dolga lesz, ha a büdzsé állapotát úgy próbálja javítani, hogy az ne a gazdasági növekedés lassulását okozza mellékhatásként.