Miután évek óta épp csak egy hajszállal a nulla fölötti növekedést tudott kikínlódni magából a magyar gazdaság, 2026 első negyedévében 1,7 százalékos többletet produkált. A második negyedévben tartotta ugyanezt a szintet, igaz, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért adatot. Amennyiben az előző negyedévet nem nézzük, úgy 2024 második negyedévében volt utoljára ekkora növekedés, bár a Portfolio által közölt 1,8 százalékos elemzői konszenzustól elmarad a szám.Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült – az elmúlt negyedévben 0,8 százalék volt az emelkedés. Ha az első félévet nézzük, úgy 1,7 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.A KSH szerint a bruttó hazai termék növekedéséhez továbbra is pozitívan járult hozzá az ipar teljesítménye, míg a mezőgazdaság fékezte azt. A növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá.A KSH hagyományosan később közli azt, hogy részletesen hogyan állt össze az adat, de a korábban bemutatott számokból és elemzésekből már lehet látni, mi alakíthatta így a folyamatokat.Hogyan értünk ideEz volt az a negyedév, amikor leváltották az Orbán-kormányt és munkába állt Magyar Péter kabinetje. Nyilván nem lehet pár hét alatt csodát várni senkitől, de néhány érdekes változás már így is történt a választásnak köszönhetően.Az egyik ezek közül az, hogy a bizalmi indexek a különböző mérésekben jókorát nőttek – a GKI mutatója például az egy hónap alatt valaha mért legnagyobb növekedést mutatta, legalábbis a lakossági hangulatban. Az MNB mutatott be egy olyan számítást, hogy ha tartósan 10 ponttal javulna a bizalmi index (márpedig most a tavaly ilyenkorihoz képest majdnem 30 ponttal jobb), akkor a lakossági fogyasztás 0,4 százalékkal lehetne nagyobb.Az is fontos részlet viszont, hogy az üzleti bizalmi mutatók még nem igazán lettek jobbak. A GKI mutatója és a VOSZ Barométer is azt mutatta, hogy sok cégvezető örül ugyan a kormányváltásnak, de annyira azért még nem lett bátor, hogy a vállalatuk új nagy beruházásait elindítsák. Márpedig a magyar gazdaság számai az elmúlt két évben szinte végig úgy néztek ki, hogy a lakossági fogyasztás elfogadható volt, a céges beruházások viszont tragikusan gyengék.A forint már akkor erősödni kezdett a tavasz elején, amikor a piacok nekiláttak beárazni a Tisza Párt várható győzelmét, majd a választás estéjén ugrott egy nagyot, és utána még hetekig erősödött tovább, de a kormányváltás mellett a viszonylag még mindig magas kamatok is erősítik a magyar devizát. Ez első körben nem a GDP-re hat igazán – az államadósságot annál inkább megszépítette –, és bár hosszabb távon javíthatja a gazdaság helyzetét, egy ilyen hirtelen jött gyors erősödés sok céget meg is ütött.És nem lehet szó nélkül hagyni az időjárást sem: a második negyedévben már kemény aszály tombolt, és ennek a negyedévnek az utolsó hetére érkezett meg az idei első extrém hőség. A helyzetet tovább rontotta, hogy már az év eleje is aszályos volt, azaz rossz kiindulóhelyzetből várhattuk a nyári forróságot. Az egyetlen szerencsénk ezzel az, hogy a mezőgazdaság súlya elég kicsi a teljes magyar gazdaságon belül, de azért így is fontos arra emlékezni: a 2022-es aszály, amely eddig az évszázad legsúlyosabbja volt, 1 százalékponttal rontotta le annak az évnek a GDP-jét. Más kérdés, hogy a durva forróság sokak munkában nyújtott teljesítményét is rontja.Hosszú idő után az idei január–március volt az első negyedév, amikor az ipar pozitívan befolyásolta a GDP-t. Az ezt követő időszak nem volt kiugró, de amit eddig tudtunk – áprilisban 0,9 százalékkal nőtt, májusban 0,4 százalékkal visszaesett a termelés, júniusi adat még nincs –, az azt mutatja, hogy van esély a nulla fölötti számokra.Az év elején a szolgáltató szektor húzta leginkább a gazdaságot, és a szakértők szerint ez így lehet az év egészében is. A kereskedelemből kimondottan szép számok érkeztek – a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 3,6, májusban 4,8 százalékkal volt az egy évvel korábbi szint fölött –, amik még azzal együtt is jónak számít, hogy a növekedés nagy részét a benzinkutak forgalmának megugrása okozta (áprilisban 9,1, májusban 8,4 százalékos volt ott a növekedés). Ami rossz hír, az az, hogy a turizmusnak gyenge negyedéve volt – a vendégéjszakák száma mindhárom hónapban kevesebb volt, áprilisban 4, májusban 0,5, júniusban 2,5 százalékkal, mint egy éve.Ami a jövőt illeti, az MNB volt igazán optimista, a júniusban kiadott Inflációs jelentésében az addigi 1,7-ről 2 százalékosra emelte meg a GDP-növekedési előrejelzését. A CIB 1,8, az ING és a K&H 1,5 százalékos növekedést vár erre az évre. Alapesetben az a közgazdászok hüvelykujjszabálya, hogy 2 százalék körüli emelkedés jelent sokak számára a mindennapokban is érezhető életszínvonal-emelkedést, de miután két éven át vagy negatív, vagy épp csak nulla fölötti számok érkeztek, már ez is némi fejlődést jelentene.A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy idén a szolgáltató szektor pörgetheti meg legjobban a gazdaságot, de ahogy az új kapacitások termelésbe állnak, már az ipar hozzáadott értéke is nőni fog, az építőipart pedig az Otthon Start Program tolhatja meg. A jegybank szerint a beruházások idén a tavalyi mélyponthoz képest kis növekedést már mutathatnak.Az MNB arról is készített egy számítást, hogy ha sikerül minden EU-pénzt megszereznie és időben lehívnia az új kormánynak, akkor az 2026-ban és 2027-ben 0,1-0,2 százalékponttal lökheti följebb a GDP-t. Ennek a hatása természetesen az április–júniusi GDP-számon még nem látszódhat.Nyitókép: HVG / Fazekas István