Illusztráció – Fotó: MTI / Hegedüs Róbert1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2026 második negyedévében éves összehasonlításban, míg a bővülés mértéke az előző negyedévhez képest 0,4 százalék volt a KSH adatai szerint.A külkereskedelmi termékforgalom jelentős többletben zárt júniusban a szintén ma kiadott KSH-jelentés szerint: 1305 millió euróval volt több az exportált termékek értéke az importnál.Előzmények: a Tisza Párt áprilisi választási győzelme pozitív változást hozott a gazdasági hangulatban.A forint április eleje óta jelentősen erősödött az euróhoz viszonyítva, június közepén volt, hogy 350 forintnál is kevesebbet ért egy euró. (Most 362 körül van az árfolyam.)A GKI fogyasztói bizalmi indexe májusban 30 éve nem tapasztalt rekord mértékben nőtt.A Magyar Nemzeti Bank kétszer is kamatot tudott csökkenteni nyáron a javuló inflációs adatoknak és várakozásoknak köszönhetően.Reakciók: a gazdasági növekedéshez hozzájárult, hogy az ipar erős negyedévet zárt az áprilisi és májusi adatok alapján, részben annak köszönhetően, hogy új gyártási kapacitások álltak munkába – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.A pozitív külkereskedelmi adatok kapcsán a közgazdász kiemelte a járműgyártás javuló teljesítményét, különösen a BMW-gyár felfutását. Ez pozitív irányba tolta az egyenleget, ellensúlyozva a magasabb energiaárak hatását.A külkereskedelmi egyenleg alakulása alapján egyelőre azok a negatív várakozások sem jöttek be, amelyek az erős forint miatt az export csökkenő versenyképességére számítottak.Az MBH Bank elemzése szerint a növekedés legfontosabb motorja továbbra is a lakossági fogyasztás, ugyanis a vállalati szektorban erős a kivárás, a lakosság költéseit viszont támogatja a továbbra is erős béremelkedés és az alacsony infláció.A szolgáltatási szektort is húzóerőként nevezte meg közleményében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, valamint a külkereskedelmi adat alapján úgy értékelt, hogy feltehetően a nettó export sem húzta vissza a fejlődést.Igen, de: a GDP-adat a vártnál rosszabb. Az előző negyedévhez képest az elemzők által várt növekedés mértéke nagy szórást mutatott, ugyanis ezek a 0,4-1,2 százalékos tartományba estek, vagyis a végső adat a legszerényebb előrejelzéseket támasztotta alá.Ehhez hozzájárult a mezőgazdaság negatív teljesítménye az aszályos időszakban – írta Regős Gábor az elemzésében.A kormányzati átállás a költések ideiglenes visszaesését okozza, ami most még hangsúlyosabb lehetett, valamint a turizmust is visszafogta az iráni háború okozta energiaár-növekedés a közgazdász szerint.Bár a jelenlegi növekedési pálya alapvetően kedvező – zsinórban az ötödik negyedévben bővült érdemben a gazdaság –, de semmiképp sem kirobbanó.Mi várható? Az új adatok fényében a teljes évre vonatkozó elemzői elvárások is 1,7 százalék környékén mozognak.Minden elemző jelentős kockázati tényezőként látja a közel-keleti helyzetet, ahol az utóbbi hetekben kiújultak az összecsapások. A tartósan magas energiaár a vártnál magasabb inflációt hozhat, és gyengíti a forintot.Ez ellen hat, hogy a forint sokat erősödött április eleje óta, viszont a tartósan erős deviza az olcsóbbá váló külföldi termékek fogyasztására ösztönzi a háztartásokat, ami negatívan hathat a növekedésre – írta az MBH Bank.Pozitívnak értékeli a javuló vállalati bizalmi indexet a K&H elemzése, ugyanis ez a beruházások növekedését eredményezheti, ám Németh Dávid az iráni háború mellett növekedést korlátozó tényezőnek látja az eurózóna visszafogott gazdasági teljesítményét is.Tágabb kontextus: a Nagy Márton által vezetett korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetést 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálva tervezte.Mint látszik, fele ekkorához is az kellett volna, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság a második negyedévben. A Pénzügyminisztérium július elején 1,6-2 százalék közötti növekedéssel számolt, a mostani adatok alapján valószínűleg ennek nagyjából a középértéke szerepelhet majd a nyár végére ígért pótköltségvetésben.